36 Laurentius Maggio Radéczi Istvánnak

1579. június 20. Bécs

Szívesen olvastam a téziseket,* melyeket Tisztelendő Uram Erdélyből kapott s nekem elküldött, s nagy fájdalommal botránkoztam meg a rágalmazásokon, melyeknek kieszelői – úgy tűnik nekem – még jámbortalanabbak és rosszindulatúbbak a móroknál is. Mert még a mórok is sokkal helyesebben és sokkal mérsékeltebben beszélnek Krisztusról az Alkoránjukban, és némely igaz írásokat hagytak ránk, melyeket ezek orcátlan letagadnak. Így mindnyájan, amennyire csak lehet, silányabbá válnak a hit és a cselekedet szabadságában. Mégis csodálom, hogy az ármánykodó Blandrata, aki úgy tanítja, hogy az összes vitát egyedül Isten igéjére kell felépíteni, most a politikai hivatal tisztjére saját paptársát emeli Dávid Ferenc ellenében. De jól áll a dolog: nem a saját, hanem a másik béréről van szó, és ez a szörnyeteg trinitáriusból gonosz kálvinistává lett ember (ahogy az antitézisekből és az előszóból kitűnik), mestere, Kálvin – aki Szervétet nemcsak Isten igéjével, ahogy hajtogatta, hanem lángokkal hamvasztotta porrá – igyekvő és buzgó tanítványának mutatkozik. De, ha mást megítélsz (mondja Pál), önmagadat kárhoztatod.* Nagyon köszönöm, Tisztelendő Uram, hogy közölte velem ezeket a téziseket, amelyeket én is tovább fogok adni azoknak, akik Isten Egyházát segíteni tudják a káromlókkal szemben.* Kívánom, hogy Tisztelendő Uram igen jól éljen, és emlékezzék rám.

Bécsben, 1579. június 20-án.

Uray Piroska fordítása latinból

Lukács-Polgár, 366. Nr. 155. S. k. fogalmazvány.




Hátra Kezdőlap Előre