54 Losonczi Anna Várday Katának*

1589. július 18. Vitenc

Az én szerelmes öcsémnek, Várday Kata asszonnak adassék ez levél kezében.

Köszönetemnek és magam ajánlásának utána. Szerelmes öcsém, az Kegyelmed levelét vöttem, kiben Kegyelmed ír az Kegyelmed jó állapatja és egéssége felől. Kit örömest hallom. Én Istennek hála, most egésségben vagyok.

Továbbá az Kegyelmed levelit megértettem, kiben Kegyelmed írja azt, hogy énnekem csodásnak tetszik az Kegyelmed írása, hogy Kegyelmed ennyi ideig nem írt és ugyan most is készerétésnek, szükségesnek alíthatom.* Azért jó öcsém, én csak az te magad itéletére hagyom, mint s hogy kell értenem az Kegyelmed levelit, holott Kegyelmed énnekem ezelőtt soha csak köszönetét sem izente, nemhogy levelével látott volna meg, kit ha megérdemlettem volna vagy nem, azt itéletére hattam.

Mindazáltal én ezt nem nézném, hanem az Kegyelmed kérését, hogy az én jószágomat Kegyelmednek adnám, megcselekedném, ha ebben nem jutott volna az jószág dolga, mert bizon én gonosz akarattal Kegyelmedhez nem voltam, hanem sőt az minemő végezésünk szegén uram ideiben Szokoly urammal volt, kinek egy napot hogy hagyjunk és fogott embereket fogjunk, hogy valami jót és atyafiképpen végezhessenek köztünk, kit én meg nem máslottam, senki sem mondhatja, mert az szegén uram halála után soha engem Szokoly uram meg nem talált csak egy gyermek által is, hogyha ugyanazon akaratban vagyok mégis, avagy megmáslottam? Hanem feljővén az gyülésben, parancsolatokat szerzett és reám izengetett, mint leszen dolgom, mint veszi ki s hogy veszi az parancsolatokkal kezemből az jószágot. Én is oztán arra hagyám, hogy járjunk az jó törvén után. Mihez képest mívelte, nem tudom, mert ez meggondolható dolog volt, hogy senki az én jószágomat akármel késűre is, tűllem el nem veszthettík. Hanem ezután is, mikor kezembe lesznek házaim, meglátom, mit kellessík cselekednem, mert talám most sem nyúltak hozzá szolgáim az Kegyelmedtek kéréséhez képest. Azért szerelmes öcsém, Kegyelmed megbocsásson, hogy szintíny most kedve szerint való választot Kegyelmednek nem adtam. Ezzel Isten tartson meg szerelmes öcsém. Irtam Vitencen, Szent Jakab havának [július] 18. napján. 89.

Losonczy Anna Kegyelmed nénje

Eckhardt, 1972. 67–68.




Hátra Kezdőlap Előre