zágrábi egyház – Medvei János püspök 1433-ban meghalt. A pápa Zsigmond király előterjesztésére a kiskorú Curzolai Ábelt, Tallóci Matkó unokaöccsét nevezte ki 1438-ban a püspökség kormányzójává. 1440-ben Erzsébet királyné a püspökség fölötti főkegyúri jogát Cillei Frigyesnek adományozta, aki Zólyomi Benedeknek szerezte meg a pápai kinevezést. Hunyadi az 1438-tól knini püspök Csupor Demetert kívánta Zágrábba áthelyeztetni (lásd a 12. levelet a 84. lapon), Zólyomit pedig az ő utódaként Kninbe; ezt IV. Jenő 1447-ben az érdekeltek meghallgatása nélkül, szabálytalanul el is rendelte. Ezért V. Miklós Carvajalt fölhatalmazta a kinevező bullák érvényének fölfüggesztésére. A zágrábi kérdés hovatovább Hunyadi és a Cilleiek között hatalmi és presztízskérdéssé vált. (Lásd még a 15. és 43. levelet a 91. és 183. lapon.)