E könyvnek sommája

Jó renddel való tanúságnak okáért e könyvet tizennyolc részre osztom. Első részében, hogy jó idején minden ember eszébe vegye; mely nagy mód– és keresztyéni szeretet nélkül tusakodik az igaz vallás ellen Gyarmathi Miklós: három nagy és igaz panaszolkodást támasztok őellene, és ezeknek igaz és méltó voltokrúl a keresztyén olvasóra bízom az ítíletet.

Második részében, hogy jól megértsük miben légyen miközöttünk a különbözés és visszavonás: rövideden megmagyarázom, mit tanítson és higgyen a régi keresztyén anyaszentegyház a Krisztusban elnyugodt szentek állapatjárúl, tiszteletirűl, értünk való könyörgésérűl, és az ő segítségül hívásokrúl. Ezekből pedig kitetszik ez jelenvaló vetekedésnek feje és fő célja. És ugyanottan megmutatom, hogy az élő és a megholt szenteket szabad teremtett állathoz* illendő imádással tisztelni.

Harmadik részében, minekelőtte a Gyarmathi bizonyságit rend szerént előhozom, hogy megértsük, mely csalárd és álnok ördög bánt Gyarmathival: három álnok és csalárd mesterségit hozom elő, melyekkel szépegeti az ő bizonyságit és felálorcázza.

Negyedik részében a Gyarmathi bizonyságinak három nyilvánvaló, derék fogyatkozásit számlálom elő. Ennek utána megmutatom rend szerént, mely erőtlen, sőt oktalan csavargások, palástolások, színlelések, pókhálolások, szemfínyvesztések legyenek azok az erősségek, melyekkel Gyarmathi a keresztyéni vallást rontani akarja, és mint egy Circe+, barmokká akarja változtatni az embereket, oktalan bálványozókká az igaz keresztyéneket. Mely bizonyságokban noha, mint Góliát fegyverében, merészen dicsekedik Gyarmathi; de bizonyára annyi ártalmunkra vannak ezek nékünk, mennyi ártalmára lőn Dávidnak a Góliát fegyvere. Azért e könyvnek ötödik részében megfelelek a Gyarmathi első és legfőbb bizonyságára, mellyel azt alítja, hogy ellövi a tárgyat, bedugja szájunkat. És megmutatom, hogy ha a pogányoknál némely hasonló dolgot találunk a keresztyének szokásihoz, nem követközik, hogy ezt a pogányoktúl vötték az hívek. Azt is megbizonyítom, hogy az Istennek csuda és titkos ítíleti szerént, némely szentek által némünemű tulajdon javaival látogatja az Isten az ő híveit. Végezetre Gyarmathinak sok tétovázó csavargási ellen nyilván megmutatom, hogy mi semminemű isteni tiszteletet nem tulajdonítunk a szenteknek; és hogy a szentekre való esküvés szabad a keresztyének között.

Hatodik részében megmutatom, hogy mi a pápából bálványt nem csinálunk, és semmi isteni tiszteletet néki nem tulajdonítunk, akármit kákogjon Gyarmathi.

Hetedik részében a Gyarmathi második és harmadik bizonyságát megrostálom.

Nyolcadik részében megfelelek a Gyarmathi negyedik bizonyságára; és megmondom, mint kelljen érteni azokat a Szentírás mondásait, melyekben azt olvassuk, hogy a megholtak nem tudnak semmit evilági dologban.

Kilencedik részében a Gyarmathi írásának első részében foglalt gaz bizonyításoknak erőtlen voltát megmutatom.

Tizedik részében a Gyarmathi írásának második részében foglalt bizonyságok férges voltárúl szólok; és megmutatom, mely hamisan írja Gyarmathi, hogy mi vagy Szent Ferencet+ In libro conformitatum, vagy egyéb szentet, Krisztushoz hasonlóvá tegyünk.

Tizenegyedik részében megmutatom, hogy az Istennek megdicsőült szentit mi méltán tiszteljük, Calvinus+ pedig istentelenül szidalmazza.

Tizenkettödik részében megbizonyítom, hogy a szent angyalok segíllik imádságokkal ez földön viaskodó híveket.

Tizenharmadik részében az angyalok segítségül hívásának istenes voltát megmagyarázom.

Tizennegyedik részében győzhetetlen bizonyságokkal megpróbálom, hogy a megdicsőült szentek szeretnek minket, könyörögnek értünk, és gondot viselnek mireánk.

Tizenötödik részében megmondom, mely mód nélkül feleljen Gyarmathi ezekre a győzhetetlen bizonyságokra.

Tizenhatodik részében a Szentírásból kilenc bizonysággal megmutatom, hogy a szentek tudják és értik e világi dolgokat.

Tizenhetedik részében kilenc győzhetetlen bizonyságokkal megmutatom, hogy a szentektűl szabad segítséget kérnünk. És ugyanottan Gyarmathinak ezekre való sok tétovázó nyálaskodásit és mód nélkül való pántolódásit meghányom-vetem.

Tizennyolcadik részében meglátjuk, mint turkálja és marcongja Gyarmathi Miklós Monoszlói uramnak egyníhány bizonyságit.

Mivelhogy pedig számtalan hazugságokat, káromlásokat és kábaságokat ejtett Gyarmathi az ő könyvében, én restelltem azokat mind szám szerént feljegyezni; mindazáltal rövideden, az ő írásának egyik részéből, melyben a miellenünk való bizonyságit előhozza, kerek szám szerént csak száz hazugságit cifrákkal a könyv karéjára feljegyezem, noha tízannyit is jegyezhettem volna, ha szándékom lött volna az ő hazugságinak számvetésére.




Hátra Kezdőlap Előre