| Tudod, rózsám, tudhatod is, |
| Jó voltam én, de hamis is: |
| Megcsallak, rózsám, téged is. |
|
| – Annyi nekem az irigyem. |
|
| Szerettelek, azt megvallom, |
| De már annak vége vagyon; |
| Vége vagyon szerelmünknek, |
| Betelt kedve irigyünknek. |
|
| Szóltak, ha veled beszéltem; |
| Irigyeltek, ha rád néztem. |
| Irigyeljék már, nem bánom. |
| Szerettelek, holtig bánom. |
|
| Szidott anyád, ne szidjon már! |
| Szólt a világ, nem hajtok rá. |
| Szálljon az a vén nyakába!612 |
|
|
