| Ott sírok én majd szüntelen, |
| Hol a rózsám nem lesz velem. |
|
| Árva vagyok, árva lettem, |
| Szerencsétlenül születtem; |
| Mert elzárták aztat tőlem, |
| Akit szívemből szerettem. |
|
| Mért szegénynek tollas kalap? |
|
| Ingyen szolgálom őkelmét, |
| És mégsem ad rajtam semmit. |
| Árva vagyok, mint a fűszál, |
| Mért árvának a virágszál? |
|
| Még a homály hold sem süt rám; |
| Hogy sütne gyászos orcámra? |
|
| Majd ahol nem látják mások, |
| Magamnak egy mély sírt ások; |
| Ott sírok én szerelemben, |
| S ott halok meg gyötrelemben.50 |
|
|
