| Ej, nagy dolog a megvállás! |
|
| Sír a szemem, hull a könnyem, |
|
| Fáj a szűem, fáj halálig, |
| Met most egy jótól megvállik. |
|
| S amilyentől most megvállik, |
| Olyant nem talál halálig. |
|
| Csak elnézem s elgondolom: |
| Ki lesz végtemre gyámolom? |
|
| El kell mi egymástól váljunk, |
| Ketten két útra induljunk. |
|
| Víg szívünket szomorgatni, |
| Irigyünket vigasztalni.55b |
|
|