| Feljött a nap szép ragyogva. |
| Feljött a nap, búba kapott; |
| Le is nyugudt, abba hagyott. |
|
| Kedvemre, mind hal a vízbe, |
|
| Csak a bánat s keserűség! |
| Még a testvér is ellenség. |
|
| Mikor testvér sincsen jómra? |
| Én istenem, mind megvertél |
| Ingem, jobban mindeneknél! |
|
| Arról tudják, hogy árva vagy, |
| Hogy egy házba idegen vagy, |
| Egyedül vagy, mind gelice, |
| Mind akinek nincs senkije. |
|
| S az egeken kétrét hajlott. |
|
| Szerencséje nincsen soha. |
|
| Hull az esső a nyomáson67; |
| Ha ma rajtam, hónap máson. |
| Sír a szemem, hull a könyvem, |
|
| Nap olyan nem jő az égre, |
| Könyvem ne hulljon a fődre; |
| Hol a fődre, hol ölömbe68, |
|
|