| Katona vagyok én, ország őrezője. |
| Sír az édesanyám, hogy elvisznek tőle: |
| Sír az édesanyám, a rózsám meg gyászol: |
| Fekete gyászvirág búsul ablakából. |
|
| Falu legényei, kenyerespajtásim, |
| Az Isten áldása szálljon le reátok; |
| Éljetek örömmel, mert én búval élek! |
| De az én rózsámat el ne szeressétek! |
|
| Megpendült harangom, pallérozott407 kardom; |
| Nem szabad énnekem az ágyba meghalnom: |
| Áldozom életemet az ország javára, |
| Forgatom fegyverem vitézek módjára408 |
|
|
