34

[Istenadta fényes napom, …]

Istenadta fényes napom,
Süss már egyszer világosan,
Ne csak mindig homályosan!
A rózsámat ne sirassam!
Siratom én éjjel-nappal,
Mindenféle alkalommal;
Akármerre járok-kelek,
Az eszemből ki nem vetlek.
Hej, te fényes holdvilágom,
Elbujdosok a világon:
Addig járok, addig mének,
Míg a síromhoz nem érek.
A sok messze tartományban
Voltam én már járódásban,
De a keserű szerelem
Oda is csak eljött velem.448

Göcsej (Zala)




Hátra Kezdőlap Előre