13

[Kossuth Lajos: édesapám, …]

Kossuth Lajos: édesapám,

Felesége: édesanyám;

Én vagyok az igaz fia:

Magyarország katonája.

Kossuth Lajos udvarába

Eltörött a lovam lába.

Gyerünk, pajtás, gyógyítsuk meg!

Itt a muszka, szalasszuk meg!

Kossuth Lajos, Kossuth Lajos,

Most az ország dolga bajos,

De csak addig lesz az bajos,

Míg visszajön Kossuth Lajos.

Kossuth Lajos ablakába

Kinyílott a piros rózsa,

Ráhajlott az egyik ága,

Ott búsul az árnyékába.

Kossuth Lajos nagy bújába

Kiül a tenger partjára.

Ráborul a koronára⁵⁰⁴:

Hol van a sok katonája?

Esik eső karikára

Kossuth Lajos kalapjára.

Valahány csepp esik rája,

Annyi áldás szálljon rája.

Kossuth Lajos azt izente:

Hibázik a regementje.

Ha hibázik kettő, három,

Lesz helyette tizenhárom.

Kossuth Lajos azt izente:

Nincsen elég regementje.

Ha még egyszer azt izeni,

Mindnyájunknak el kell menni!

Állj be, pajtás, katonának!

Jobb dolgod lesz, mint apádnak:

Se nem kaszálsz, se nem kapálsz,

Csak a kaszárnyában sétálsz.

Állj be, pajtás, katonának:

Kossuth Lajos huszárjának!

Tíz esztendő nem a világ;

Éljen a magyar szabadság!

El kell menni háborúba:

Hírt fűzni szép koszorúba.

Szabadságunk koszorúja

Nem hervad el többet soha.

Lesz Kossuthnak regementje;

Lesz akkor kard, puska, mente⁵⁰⁵.

Örömnapod is lesz, csak várd

Szegény, szegény Magyarország!⁵⁰⁶

Magyarpécska (Arad)