| – Édösanyám, minek az a bű gatya, |
| Ha a nevem katonának van írva? |
| – Hogyha möghalsz, maj(d) eltemetnek benne; |
| Ha möglűnek, jó lösz majd a sebödre! |
|
| – Ha möghalok, tudom, hogy eltemetnek; |
| Azt is tudom, fekete fődbe tösznek; |
| Fekete főd nyomja mög a mejjemet, |
| Édösanyám, sirathat ken(d) engömet! |
|
| Édösanyám, édösanyám, hallja ken, |
| Rúlam soha el ne felejtközzön ken! |
| Könnyes szömmel öntözze ken fejfámat, |
| Mögköszöni lelköm, hogyha föltámad!617 |
|
|
