| Édesanyám, én is katona vagyok, |
| Budapesti kaszárnyában hervadok; |
| Onnan nézem a fényes nap járását; |
| Úgy várom a szabadságom óráját. |
|
| Édesanyám gyöngén nevelt engemet, |
| Nem is tudja az én bús életemet; |
| Mert ha tudná az én bús életemet, |
| Éjjel-nappal siratgatna engemet.641 |
|
|