| Éhaj – ments meg, Isten, a katonaélettől! |
| A bicskámat komiszkenyér-szeléstől; |
| Komiszkenyér, de savanyó a bele! |
| Fáj a szívem, mert enni kell belőle. |
|
| Éhaj, édesanyám, hol van az az édes téj, |
| Kivel engem ekkorára neveltél? |
| Jobb lett volna, adtad volna lányodnak, |
| Mert a lányod nem viszik katonának!662 |
|
|
