92

[Ha fölül a huszár kesepej lovára, …]

Ha fölül a huszár kesepej693 lovára,
Levágja csákóját gyászos homlokára.
Levágja csákóját fekete szemére,
Hull a sűrű könnye lova sörényére.
Esik eső, esik, kis pej lovam ázik;
Sárga kantárszáron gyönge kezem fázik.
– Hozd ki, babám, hozd ki kék lángos tüzedet,
Hadd melegítsem föl mögfázott kezemet!
Esik záporeső, ázik a köpenyeg;
Eressz be angyalom, mer mögvesz a hideg!
Vagy a hideg mögvesz, vagy szeretőm nem lösz!
Kettő közül babám, valamöllik möglösz!694

Tarcsapuszta (Baranya)




Hátra Kezdőlap Előre