Bevezetés

Az informatika területén zajló nagy jelentőségű változások és a legfontosabb információs, kommunikációs ágazatok (távközlés, számítástechnika, média) erőteljes, a gazdasági növekedést befolyásoló hatása és konvergenciája Magyarországon is igényt ébresztett arra, hogy e speciális gazdasági szegmensre vonatkozóan önálló statisztikai megfigyelés jöjjön létre mind az üzleti, mind a központi államigazgatási szférára vonatkozóan. A központi államigazgatásban (minisztériumok és országos hatáskörű intézmények, illetve azok területi szervei) az információs és kommunikációs technológiák (IKT) adatainak gyűjtése 1996-ban1 kezdődött, miután a szakterületen jelentkező irányítási, információtárolási és feldolgozási igény felgyorsította az IKT-eszközök terjedését. Ugyanakkor Magyarországnak az Európai Unióba való belépésével párhuzamosan számos területen - így az IKT-adatgyűjtések területén is - ki kellett alakítania az adatok nemzetközi összehasonlíthatóságát biztosító mutatórendszert és módszertant, melynek következtében ennek az adatgyűjtésnek mind az alapsokasága, mind pedig a kérdőíve2 megváltozott.

Az átdolgozott kérdőív - mely megtalálható a kiadvány végén - már nem elsősorban az információs eszközök meglétének felmérésére irányul, sokkal inkább azok használati módjára. Így az EU által felmérni kívánt ún. "e- Europe 2005"-re és "e-Government"-re3 vonatkozó mutatók mellett a kérdőív tartalmaz az eszközhasználatra, illetve azok használatának korlátaira vonatkozó kérdéseket is.

Míg a korábbi (2003 előtti) alapsokaságba a minisztériumok, az országos hatáskörű intézmények, illetve azok területi szervei tartoztak - mely intézmények egyben adatszolgáltatók is voltak -, addig a 2003. évi OSAP 1670-es éves adatgyűjtés alapsokaságába már az egész közigazgatás ("közigazgatás, védelem és társadalombiztosítási intézmények") beletartozott. Az alapsokaság számának növekedése (438-ról 3798-ra) - ami elsősorban a helyi önkormányzatok és a helyi önkormányzatok által felügyelt költségvetési szervek4 adatgyűjtésbe való bevonásának következménye - szükségessé tette a teljes körű adatgyűjtés átalakítását költséghatékonyabb kombinált adatgyűjtéssé (teljes körű, illetve reprezentatív kör meghatározásával). A definíció alapján a teljes körű adatszolgáltatók sokaságába tartoznak az államigazgatási intézmények5 és a 1999 főnél nagyobb lakónépességű települések önkormányzatai.

A 2003. évi adatokat röviden összefoglaló most megjelenő publikáció a korábbi, az 1996- 1997-es, az 1998-1999-es, az 2000-es, az 1996-2001-es és 2002-es adatokat tartalmazó kiadványok folytatása, azonban az adatok összehasonlíthatósága - az előzőekben kifejtett eltérő alapsokaságból adódóan - még korlátozottan sem megengedhető. A kiadvány az információs társadalom megközelítésének megfelelően nemcsak a számítógépekre vonatkozó adatokat közöl, hanem kiterjed a tágabb információs eszközök adataira is. Képet ad az információs célú eszközök állomány- és értékadatairól, a hálózatokról, a beruházásokról, a kiadásokról, továbbá az információs és biztonsági eszközök használatáról és a foglalkoztatásról.