CÍMLAP
|
TARTALOM, BEVEZETÉS |
Tartalom
Bevezetés
Előszó
Ajánlás
Tökélyes közállomány (constitutio) fogalma vagy Tökélyes status-tan (statistica), politica
A közjó elérésének igaz útjáról; rendszabályok önéletírással
Címlapterv és előszó a Mel-tan első kötetéhez
Köszönöm, hogy az lettem, mi vagyok; szerencsére ment vagyok a költői láztól
A történet-tan szelleme és becse
Vallomás 1848 nyarán: "mindenemet adnám az emberiség közüdvéért"
Az unióról, szabadságról, egyenlőségről és a román nép szeretetéről
Kossuth Lajos országos kormányzó elnökhöz címzett beadvány fogalmazványa
Forradalom és szabadságharc utáni gondolatok: "észrevettem azt, hogy nyílt alkalmam van titkoskémnek ajánlanom magamat"
A Tan terjesztésének intézményesítése, a világ tudósainak kapcsolatai
Pénz-tan
Ingóságok jegyzéke 1853-ból
Névmutató
Bevezetés
A magyar tudomány egén a 19. század hajnalán feltűnt csillagnak, Bolyai
Jánosnak Temesvárról 1823. november 3-án keltezett, apjához intézett levele
terjengős befejező mondata sokszor idézett mellékmondatában ("semmiből egy
ujj más világot teremtettem") minden szó nyomatékosított mondandót hordoz.
Legelőbb is tekintsünk magára az igére, arra, hogy "teremtettem". Ebben
benne rejlik papírra vetője gondolkodásának egyetlen szóba markolható
lényege; vagyis az ember nem csupán ábrázatában hasonlatos Teremtőjére,
hanem alkalmasságában, illetőleg rátermettségében is arra, hogy a teremtés
folyamatában részt vegyen. Kéziratos hagyatéka, amelynek bemutatását ezzel
a kötettel elkezdjük, a teremtő emberi akaratnak az egész életpályán
átívelő bizonysága. Az "ujj más világ" szóba hozása annyit jelent, hogy a
párhuzamosok új, Eukleidész több mint kétezer éves elméletétől eltérő
értelmezése egy eladdig az emberi elme számára meg nem közelített,
gondolatilag birtokba nem vett világ létezését teszi bizonyossá, illetőleg
matematikailag bizonyíthatóvá. Ennek folytán a kozmikus méretű létezés
egyik tartománya az ismeretlenség homályából kilépve az emberi tudás
birodalmában kér magának helyet.
...
Bolyai János nem éppen hosszúra szabott életében a legemlékezetesebb
történelmi esemény az 184849-es forradalom és szabadságharc. Egy
papírszeleten ezt a feljegyzését olvassuk: "NB. 1848-ban még a fél-holtnak
is kell élednije! A szép ki-nézés miatt! Még sokkal inkább, potentirozódva,
az én tanom által." A Kossuth Lajoshoz címzett (de el nem juttatott)
levélfogalmazvány annak a bizonysága, hogy "üdvtanát" szerette volna
hivatalos országos programként elfogadtatni.
...