CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
Előszó
Sőtér István: Emlékezés Lotz Jánosra. (Elnöki megnyitó helyett)
A magyar vers eredete
Pusztai Ferenc: Régi magyar vers - régi magyar nyelv
Benkő Loránd: Néhány filológiai probléma az Ómagyar Mária-siralom körül
Holl Béla: A középkori magyarországi latin liturgikus versköltészet és a vulgáris egyházi ének
Kálmán Béla: A magyar népdal ősi öröksége
Kanyó Zoltán: Vers és kommunikáció
Nyíri Antal: A törlít igének és társainak vallomása a Szabács viadala eredetéről
Szegfű László: Pogánykori hősénekeink utolsó évszázada
Váczy Péter: Honfoglaláskori hősi énekeink nyelve és előadásmódja
A magyar vers nyelvi és metrikai alapjai
Vargyas Lajos: A magyar versritmus nyelvi alapjai
Büky László: A versbefejezés grammatikájához
Deme László: A vers szövege és hangzása
Elekfi László: Mi a jambus?
Horváth Iván: A régi magyar vers készülő kézikönyve
Kerék András: A gyermekvers metrikája
Nyirkos István: A rím eredetéről
Papp Ferenc: Vers, konkordancia, asszociáció
Szilágyi Ferenc: A magyar versmondat néhány újabb jelensége
Szőke György: Az áthajlás csecse becse. (Az enjambement funkciójáról)
Szőllősy-Sebestyén András: A beszéd és a vers dallama
Veenker, Wolfgang: Különböző korszakok magyar poétikai szövegeinek fonológiai-statisztikai vizsgálata
A magyar vers funkciója a magyar irodalomban
Németh G. Béla: A prózai illetve a verses megformálás arányviszonyáról a magyar irodalomban
Birnbaum, Marianna D.: A humanista ellen-modell. Radnóti Miklós Második eclogá-ja
Bókay Antal: A lírai vers típusai a kései József Attila költészetében
D'Alessandro, Marinella: Az ezredik szó. Lesznai Anna költészete
Kőszeghy Péter: A "virágnyelv" funkciója korai verseinkben
Láng Gusztáv: Tóth Árpád és az expresszionizmus
Melczer Tibor: A költészet mint azilum Batsányitól Radnótiig. (Vázlat)
Somlyó György: Holnaptól - máig. A modern magyar költészet kezdetei és az "idő". (Vázlat)
Szendrey Tamás: Vörösmarty Mihály költészetének történelemszemlélete
Várdy Huszár Ágnes: Az amerikai magyar irodalom kezdetei: Pólya László költői arcképe
A magyar verstani elméletek története és tipológiája
Kecskés András: Irányzatok és álláspontok a magyar verselméletben
Bodolay Géza: Néhány verstani kérdés a felvilágosodás korának és a reformkornak az elméleteiből
Görömbei András: Néhány szempont a hosszú ének poétikájához
Nyéki Lajos: A magyar szabad vers tipológiája
A versszerűség kritériumai a XX. századi magyar költészetben
Bori Imre: A versszerűség kritériumai a XX. századi magyar költészetben
Andersen Bjørn, Zsuzsanna: Vers, versszerűség, próza
Bodnár György: A költői nyelv és a XX. századi magyar költészet
Fehér Erzsébet: Adalékok a korai magyar avantgarde poétikájához
Kun András: A korai Nyugat tulajdonképpeni (lírai) költészetfelfogása
Szabolcsi Miklós: A versszerűség néhány kritériuma a jelen magyar költészetben
Szathmári István: A két világháború közötti magyar költői stílus és az izmusok
Szilágyi Péter: A XX. századi magyar költészet poétikájáról
Zalabai Zsigmond: A versszerűség kritériumainak módosulása mint a nemzetiségi léthelyzet és a csehszlovákiai magyar nyelvállapot művészi tükrözésének eszköze
A népköltészet a magyar vers rendszerében
Faragó József: A verses magyar népköltészet
Erdélyi Zsuzsanna: Az archaikus népi imádságok középkori összetevői
Gunda Béla: Babits Mihály költészete és a néphagyomány. (Vázlat)
Hoppál Mihály: Néphagyomány és irodalom
Kadar, Marlene: Tragikus motívum a Kádár Kata balladában
Kriza Ildikó: Népdal a pittsburghi magyarok körében
Küllős Imola: Folklór - kéziratos énekköltészet - irodalom
Lück, Georg: Illyés Gyula viszonya a magyar népköltészethez
Mikó Krisztina: Magyar és angol népdalmotívumok reformkori verselésünkben
Móser Zoltán: "Aki dudás akar lenni..." József Attila népdalai
A magyar vers fordításának lehetőségei és útjai más nyelvekre
Gömöri György: A magyar vers fordításának lehetőségei és útjai más nyelvekre
Basa Molnár Enikő: A magyar irodalom lehetőségei az Egyesült Államokban
Brunauer H. Dalma: A Kosztolányi-versek fordításáról
Feoktyisztov, A. P.: Mordvin irodalom magyarul - magyar irodalom mordvinul
Fliflet, Albert Lange: A finn és a magyar Kalevala
Futaky István: Magyar vers - német nyelv. Megjegyzések néhány újabb műfordítás kapcsán
Gerevich-Kopteff Éva: Magyar versek elemzésének problémái idegen ajkúak számára
Kárpáti, Paul: Magyar jambikus vers németül
Martinkó András: Nyelvi kérdések a magyar versnek más nyelvre való fordítása során
Balassa László: Hozzászólás Martinkó András előadásához
Megela, Ivan P.: Magyar költészet Ukrajnában
Mikó Pálné: A Csokonai-versek első fordításai
Santarcangeli, Paolo: Még egyszer a műfordításról
Sherwood, Péter: Nyelvtipológia és a modern magyar költészet angolra fordítása
Sivirsky Antal: Sambucus (Zsámboki János 1531-1584) latin emblémáinak flamand fordítása (1566)
Szabó G. Zoltán: Poliszémia és szintaxis. (Petőfi múlt századi német fordításairól)
Szabó Győző: Magyar versek olaszul
M. Takács Lajos: Nagy László verseinek ukrán és orosz fordításai. (Két műfordítás elemzése)
Tomiš, Karol: József Attila versei szlovák fordításban
Tóth Éva: Magyar versek spanyolra fordításának kontrasztív problémái
Welter, Alfons: A magyar vers csehre fordításának néhány fontosabb problémája
Wlachovský, Karol: A XX. századi magyar költészet szlovák fordításairól
Zeman László - Sabol, Jan: Adalék Ady lírája szlovák fordításainak kérdésköréhez
Rövidítésjegyzék
Névmutató
Előszó
A Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság 1981. augusztus 10-14. között
rendezte meg Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus elnevezéssel Budapesten a
világ hungarológusainak tudománytörténeti jelentőségű első kongresszusát.
A dátum mérföldkő a magyar filológia, illetve a hungarológia történetében:
ilyen nagy számban még soha nem gyűltek össze a magyar irodalomtörténettel,
nyelvtudománnyal és néprajzzal foglalkozó kutatók és oktatók a világ minden
tájáról, hogy feltárják tudományszakuk legújabb eredményeit és megvitassák
helyzetét. A Magyarországon kívül folyó magyar oktatás múltján és jelenén
okulva kilátásairól értekezzenek, s ahogyan azt Lotz János részben
megálmodta: a magyar vers poétikai, metrikai, stilisztikai sajátosságairól
tanácskozzanak, fordíthatóságának vagy éppen fordíthatatlanságának
lehetőségeiről cseréljenek eszmét.
A "magyarságra vonatkozó tudományos diszciplínák határainkon kívüli
oktatásáról, eredményeiről, problémáiról, időszerű kérdéseiről" elhangzott
negyvenegy előadást Hungarológiai oktatás régen és ma címmel már
megjelentette a Tankönyvkiadó. (Szerkesztette: M. Róna Judit. Budapest,
1983. 235 p.)
A jelen kötet hivatása - a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság Végrehajtó
Bizottsága határozatának eleget téve -, hogy az ott elhangzott többi
előadást is a nagyobb nyilvánosság elé tárja. Kötetünk írásai a kongresszus
második, A magyar vers című témakörének plenáris, illetve szekcióülésein
hangzottak el. A könyv szerkesztése során törekedtünk arra, hogy
megpróbáljuk szerkezetileg is követni és az olvasó számára is rekonstruálni
a kongresszus tematikai felépítését, rendszerét, megőrizni a szekcióülések
párhuzamos, de egymással szorosan összefüggő jellegét.
A magyar vers - immár a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság saját
kiadványaként - arra vállalkozik tehát, hogy Sőtér István elnöki megnyitója
mögött nyomdafestékhez juttassa a kongresszus e témában elhangzott összes
előadását. Sajnos, a teljességre törekvés elvét nem valósíthattuk meg
hiánytalanul. A felolvasott hetvennyolc tanulmányból kötetünk csak
hetvenötöt - és egy nagyobb terjedelmű, elvi jelentőségű hozzászólást -
közölhet. A hirtelen és váratlan halál megakadályozta a kongresszus egyik
legfőbb szervezőjét s e kötet egyik szerkesztőjét, Béládi Miklóst abban,
hogy felolvasott, s így terjedelmében korlátozott A magyar dadaista vers
című tanulmányának szövegét végső, nyomdakész formába öntse. A kézirat
nyomdába adásának pillanatáig - a szerkesztők többszöri kérése és sürgetése
ellenére - nem érkezett meg hozzánk Robert Austerlitz (New York, USA) A
magyar vers nyelvi és metrikai alapjai, valamint Kocziszky Éva (Budapest)
A XIX. századi magyar vers poétikája címen elhangzott dolgozatának írott
változata. Reméljük, az innen hiányzó munkákkal még találkozhatunk a
hungarológia vagy a magyar verstan más publikációs fórumainak lapjain.
A szerkesztők