CÍMLAP
|
TARTALOM, BEVEZETÉS |
Tartalom
Bevezetés
Részvétel az élethosszig tartó tanulásban
1. A képzésben való részvételi arányok
2. Az iskolarendszerű képzésben való részvétel jellemzői
3. Az iskolarendszeren kívüli képzésben való részvétel jellemzői
4. Az informális tanulásban való részvétel jellemzői
5. Összefoglalás
Táblázatok
1. A népesség száma és megoszlása a képzésben való részvétel szerint, korcsoportonként
2. A népesség száma és megoszlása a képzésben való részvétel és gazdasági aktivitás szerint
3. A képzésben részt vevők az oktatás, képzés formája szerint, korcsoportonként
4. A képzésben részt vevők az oktatás/képzés formája és legmagasabb iskolai végzettségük szerint
5. A képzésben részt vevők az oktatás, képzés formája és gazdasági aktivitásuk szerint
6. A képzésben részt vevők az oktatás/képzés formája és lakóhelyük szerint
7. A képzésben részt vevők az oktatás/képzés formája és lakóhelyük településtípusa szerint
8. Az iskolarendszerű oktatásban tanulók a képzés szintje, típusa és a résztvevők gazdasági aktivitása szerint
9. Az iskolarendszerű oktatásban tanulók a képzés szintje, típusa és a résztvevők lakóhelye szerint
10. A szakképzésben részt vevők az iskola szintje, típusa és a képzési területek szerint
11. Az iskolarendszeren kívüli képzésben részt vevők a látogatott képzések száma és korcsoport szerint
12. Az iskolarendszeren kívüli képzésben részt vevők a látogatott képzések száma és gazdasági aktivitásuk szerint
13. Az iskolarendszeren kívüli képzésben részt vevők a tanulás célja és korcsoport szerint
14. Az iskolarendszeren kívüli képzésben részt vevők a tanulás célja és gazdasági aktivitásuk szerint
15. Az iskolarendszeren kívüli képzésben részt vevők a képzés szintje és gazdasági aktivitásuk szerint
16. Az iskolarendszeren kívüli képzésben részt vevők a képzés formája és korcsoport szerint
17. Az iskolarendszeren kívüli képzésben részt vevők a képzési területek és korcsoport szerint
18. Az iskolarendszeren kívüli képzésben részt vevők a képzés szervezője és gazdasági aktivitásuk szerint
19. Az iskolarendszeren kívüli képzésben részt vevő foglalkoztatottak a képzés időrendje és nemek szerint
20. Az iskolarendszeren kívüli képzésben részt vevők a képzés ideje és korcsoport szerint
21. Az iskolarendszeren kívüli képzésben részt vevők a képzés összideje és korcsoport szerint
22. Az informális tanulmányokat folytatók száma a tanulmányok jellege és korcsoport szerint
23. Az informális tanulmányokat folytatók megoszlása a tanulmányok jellege és korcsoport szerint
Módszertan
1. A munkaerő-felmérés általános jellemzői
2. A 2003. II. negyedévi "Élethosszig tartó tanulás" című kiegészítő felvétel jellemzői
Melléklet
Bevezetés
2000 márciusában az Európa Tanács lisszaboni ülése egyebek mellett a
következő stratégiai célt fogalmazta meg: "2010-re Európa legyen a világ
legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdasága, amely képes
fenntartható gazdasági növekedés elérésére, egyre több és jobb
munkalehetőség, nagyobb társadalmi kohézió megteremtésére".
Ezért az államok külön-külön és a nemzetközi szervezetek is kiemelt
figyelmet fordítanak az oktatás és a szakképzés fejlesztésére, a résztvevők
körének bővítésére, valamint az erre vonatkozó információk gyűjtésére és
értékelésére. Az oktatás és a szakképzés, illetve az iskolázottság, a
szakképzés szintje, a résztvevők és végzettek népességen és főként a
foglalkoztatottakon belüli arányai minden ország társadalmi-gazdasági
fejlettségének meghatározó jellemzőivé váltak. Különböző eszközökkel,
módszerekkel vizsgáljuk az egyes társadalmi csoportok, rétegek
iskolázottságát, a képzésben való részvétel mértékét, az ezekre ható egyes
oktatáspolitikai intézkedések hatását.
A fejlett piacgazdaságokban az oktatás-képzés egyre kevésbé fejeződik be az
iskolarendszerből való kilépéssel, a szakképesítés megszerzésével. A
folyamatos technológiai fejlődés szükségszerűvé teszi a képzésbe való
többszöri bekapcsolódást, rendszeres továbbképzést, a gazdasági szerkezet
átalakulásával járó szakmaváltást. Az egyén egész életen át tartó tanulási
folyamata a munkaerőnek a gazdaság által megkövetelt változó igényekhez
való alkalmazkodását szolgálja.
Az élethosszig tartó tanulás fontosságának növekedésével a tanulás fogalma
is változott, bővült. Míg korábban ez jellemzően az iskolarendszerű
oktatásra korlátozódott, addig az élethosszig tartó tanulás átfog minden
olyan tervszerű tanulási tevékenységet, legyen az formális, nem-formális
vagy informális, melynek célja ismeretek szerzése, illetve készségek és
kompetenciák fejlesztése. A tanulás eme kibővített fogalma minden egyes
emberre értelmezhető, életkortól, munkaerő-piaci státusztól, intézményi
és társadalmi keretektől függetlenül. Elvileg magában foglal mindenfajta
tanulási tevékenységet, kezdve a gyermekkori készségfejlesztéstől, egészen
a nyugdíjasok szellemi frissességet megőrző tanulási tréningjéig.
...