Tétel adatlapja
CÍMLAP
Honoré de Balzac
Pajzán históriák

TARTALOM, ISMERTETŐ



Tartalom

A históriáknak első tize

Elöljáró beszéd
A' szép Impéria
A' botsánandó bűn
A' királ kegyesse
Az ördög örökösse
Tizeneggyedik Lajos királ vidám dolgai
A' tábormesterné
A' tilhouze-i szűz
A' bajtestvér
Azay-le-Rideau plébánossa
A' szózat
Záróbeszéd

A históriáknak második tize

Elöljáró beszéd
Szent miklós három deákja
Első Ferentz királ böjtje
A' Poissy-béli apátzáknak ő jámbor beszélgetéseik
Miképpen rakatott Azay kastéllya
A' tisztes asszony mint tzéda
Nem jó dolog szerfelett maflának lenni
Eggy éjtzakai szerelem ára
A' meudoni víg plébánosnak ő prédikátziója
A' lidértz
A' kétségbe hajtott szerető
Záróbeszéd

A históriáknak harmadik tize

Elöljáró beszéd
Állhatatos szerelem
Eggy akasztó-bíróról, ki nem esmért rá a' magáéra
Miként lett Amador fráter Turpenay ditső apáttya
A' vezeklő Berta
Mikép járt túl a' bíró eszin a' Portillon-béli szépleány?
Itt megbizonyíttatik, hogy a szerentse mindenkor nőstén állat
Némi-nemű szegényemberről, kit úgy hívának, hogy vén kutyabőr
Három zarándokoknak ő szentségtelen szóllásai
Gyermeki eggyügyűség
A' szép impéria házassága
Záróbeszéd



Ismertető

"Fő-fő zamatú tsemege-könyv ez" - vallja a Rabelias Ferentz emléke előtt tisztelgő "Előljáró beszéd". A franciaországi Tours vidékéről való tíz adoma után még huszat, s újabb ciklusbevezetőket és "záróbeszédeket" tartalmazó könyvben a vaskosság a balzaci tehetség szintjén bontakozik ki: mesélőkedv, irónia szövi át az ugyancsak borsos történeteket.

A mű a középkori plebejus adomázás, a névtelenül közzétett és "ponyván" árult - az európai realista elbeszélőművészetet előkészítő - hiteles mesék légkörét idézi. A magyar változatban is jól eltalált régies írásmodor az elbeszéléseket mindig ironikusan idézőjelbe teszi. A középkori hangvétel mellett a témák is jellegzetesen régiek, s azon belül is jellegzetesen franciák. Akit nem csupán a történetek tematikus pikantériája érdekel, fellelheti bennük a gall és a latin szellem népi ötvözetének ízeit. A harminc elbeszélésben nemesurak, pórok, szerzetesek, királyok, apácák, s főként a szépnem karakteres és sokféle képviselői vonulnak fel és dévajkodnak. A vallás, a "bűn" légköre veszi körül itt a nevetést - a történetekben a fiatalkorukban javarészt "elvetemedett férfiúk.... bölts és tsak okkal-móddal paráználkodó jámborokká lesznek", a szüzekből pedig - miután virágjuk meglelte a maga temetőjét és a botránkozások elmúlnak - tisztes asszonyokká, vezeklőkké vagy tzédákká szelidülnek.

"Hátrébb tehát tsahosok! Gyutsatok nótára! Tsendet, tü álszentek! Olvassátok, hogy nevessetek!" - de tseperedő korosztálynak nem költsönzendő!

Legeza Ilona ismertetője
https://legeza.oszk.hu


×