Bevezetés

Az informatika területén zajló nagy jelentőségű változások és a legfontosabb információs, kommunikációs ágazatok (távközlés, számítástechnika, média) erőteljes, a gazdasági növekedést befolyásoló hatása és konvergenciája Magyarországon is igényt ébresztett arra, hogy e speciális gazdasági szegmensre vonatkozóan önálló statisztikai megfigyelés jöjjön létre mind az üzleti, mind a központi államigazgatási szférára vonatkozóan. A központi államigazgatásban (minisztériumok és országos hatáskörű intézmények, illetve azok területi szervei) az információs és kommunikációs technológiák (IKT) adatainak gyűjtése 1996-ban kezdődött, miután a szakterületen jelentkező irányítási, információtárolási és feldolgozási igény felgyorsította az IKT-eszközök terjedését. Ugyanakkor Magyarországnak az Európai Unióba való belépésével párhuzamosan számos területen - így az IKT-adatgyűjtések területén is - ki kellett alakítania az adatok nemzetközi összehasonlíthatóságát biztosító mutatórendszert és módszertant, melynek következtében ennek az adatgyűjtésnek mind az alapsokasága, mind pedig a kérdőíve megváltozott.

Az átdolgozott kérdőív - mely megtalálható a kiadvány végén - már nem elsősorban az információs eszközök meglétének felmérésére irányul, sokkal inkább azok használati módjára. Így az EU által az adatgyűjtés tárgyidőszakában mérni kívánt "e-Europe 2005"-re és ezen belül az "e-Government"-re vonatkozó mutatók mellett a kérdőív tartalmaz az eszközhasználatra vonatkozó kérdéseket is.

Míg a korábbi (2003 előtti) alapsokaságba a minisztériumok, az országos hatáskörű intézmények, illetve azok területi szervei tartoztak - mely intézmények egyben adatszolgáltatók is voltak -, addig a 2003. és a 2004. évi OSAP 1670-es éves adatgyűjtés alapsokaságába már az egész közigazgatás ("közigazgatás, védelem és társadalombiztosítási intézmények") beletartozott. Az alapsokaság számának növekedése (438-ról 3712-ra) - ami elsősorban a helyi önkormányzatok és a helyi önkormányzatok által felügyelt költségvetési szervek adatgyűjtésbe való bevonásának következménye - szükségessé tette a teljes körű adatgyűjtés átalakítását költséghatékonyabb kombinált adatgyűjtéssé (teljes körű, illetve reprezentatív kör meghatározásával). A definíció alapján a teljes körű adatszolgáltatók sokaságába tartoznak az államigazgatási intézmények és a 1999 főnél nagyobb lakónépességű települések önkormányzatai.

A 2003. évi adatokat röviden összefoglaló tájékoztató, illetve a most megjelenő publikáció a korábbi, az 1996-1997-es, az 1998-1999-es, a 2000-es, az 1996-2001-es és 2002-es adatokat tartalmazó kiadványok folytatása, azonban az adatok összehasonlítása - az előzőekben kifejtett eltérő alapsokaságból adódóan - még korlátozottan sem megengedhető. (Az összehasonlíthatóság csak a 2003. és 2004. év adatai között áll fent.) A kiadvány az információs társadalom megközelítésének megfelelően nemcsak a számítógépekre vonatkozó adatokat közöl, hanem kiterjed a tágabb információs eszközök adataira is.