Tartalom

Bevezetés: A kereskedelmi szatellitszámlák statisztikai eredményei különböző európai országokban

1. rész Módszertani útmutató a kereskedelmi szatellitszámlák készítéséhez

1. Bevezetés
1.1 A kereskedelem definíciója a NACE G nemzetgazdasági ágaként
1.2 A kereskedelemben alkalmazott szatellitszámlák koncepciója
1.3 Az Útmutató célja és tárgya
1.4 Kulcsfogalom: az integráció eszméje
1.5 A "kereskedelmi vállalkozások szektora", a "kereskedelmi ágazat" és a "homogén kereskedelmi ágazat" definíciója
1.6 A felhasználók statisztikai igényei

2. A közbenső rendszer összeállítása
2.1 Bevezetés az 1. diagramhoz
2.2 Az összes szükséges statisztikai alapadat összegyűjtése (1., 2. és 3. téglalap)
2.3 Az egyedi számviteli adatok feldolgozása: források összehasonlítása, egységek összevonása, formázás (4. rombusz)
2.4 A gazdaságstatisztika egységesített adatbázisa vagy rendszere (5. téglalap)
2.5 Az egységesített adatbázis alkalmazása (6., 7. és 8. téglalap)
2.6 A közbenső rendszer kialakítása a nemzeti számlák definícióinak elfogadásával (9. rombusz)
2.7 A közbenső rendszer adatai: két kereskedelmi számlarendszer, így: a vállalati szektor számlái és a kereskedelmi ág vagy homogén ágazat számlái

3. A kereskedelem központi számláinak kialakítása (2. diagram)
3.1 Bevezetés a 2. diagramhoz
3.2 Összegzés: kiigazítások adókikerülés, adócsalás, valamint hiányzó vagy rejtett foglalkoztatás miatt
3.3 A kiigazított kereskedelmi számlák két csoportja: a kereskedelmi vállalati szektor számlái (16. téglalap) és a homogén kereskedelmi ágazat számlái (18. téglalap, 17. rombusz)
3.4 A kiskereskedelmi árbevétel (16. téglalap) összehasonlítása a háztartásoknak a kereskedelmi forgalomból származó termékek fogyasztásával (19. téglalap)
3.5 Csatornák és termékek szerinti árrés
3.6 Végső kiigazítás és egyeztetés (25. és 26. téglalap és 24. rombusz)

4. A szatellitszámlák összeállítása
4.1 Kinek kell a kereskedelmi szatellitszámlákat előállítani?
4.2 Két megközelítés: a kereskedelmi vállalati szektor megközelítés és a homogén ágazat megközelítés
4.3 Hány "szatellit ágazat" legyen és melyek?
4.4 Hány változó legyen a szatellitszámlákban?
4.5 Néhány szabály a kereskedelmi vállalati szektor szatellitszámláinak kialakításához: gyakorlati módszertan
4.6 Néhány szabály a kereskedelmi "homogén ágazatok" szatellitszámláinak kialakításához: gyakorlati módszertan

1. Függelék Teljes körű becslés: Magyarázat
2. Függelék A kiskereskedelmi árbevétel és a háztartások kereskedelmi forgalomból származó termékfogyasztásának összehasonlítása
3. Függelék Rögzítési pontok és kiigazítási arányok elméletben és gyakorlatban
4. Függelék Termék-ágazat áttérés (TÁÁ) az árbevétel vagy árrés számára
5. Függelék A központi számlák input-output kerete (IOK) és a kereskedelmi szatellitszámlák


2. rész: A kereskedelmi szatellitszámlák kialakítására alkalmazott módszer öt EU-tagországban 1995. évre

1. Ausztria
2. Dánia
3. Franciaország
4. Olaszország
5. Hollandia


3. rész: Az öt EU-tagország eredményeinek gazdasági értékelése

1. A kereskedelmi szatellitszámlák célkitűzései
1.1 A kereskedelmi becslések pontosságának és lefedettségének fejlesztése
1.2 A felhasználók igény szerinti adatokkal való ellátása

2. A gazdaságszerkezeti statisztikából (SBS) és a nemzeti számlákból (NA) kapott szintek összehasonlítása
2.1 Az SBS és nemzetiszámla-adatokat definíciós okok miatt nem lehet közvetlenül összehasonlítani
2.2 Az SBS és nemzetiszámla-adatok eltérései lefedettség és forrásegyeztetés miatt
2.3 A nemzetiszámla- és SBS-alapú adatok összehasonlítása az ESA'954 definíciók szerint
2.4 A hozzáadott érték felfelé történő kiigazítása
2.5 A helyzet Olaszországban

3. Az öt részt vevő tagország által szolgáltatott számviteli részletek

4. A NACE szerinti G nemzetgazdasági ágban az 50., 51. és 52. ágazatok relatív fontossága
4.1 Összes árbevétel, v1
4.2 Az egyes országok szerkezetének stabilitása
4.3 A gépjármű kereskedelem részesedése a G nemzetgazdasági ágból (g50/g)
4.4 A nagykereskedelem részesedése a G nemzetgazdasági ágból (g51/g)
4.5 A kiskereskedelem részesedése a G nemzetgazdasági ágból (g52/g)

5. A különböző számviteli mutatók közötti kapcsolat
5.1 Az összes árbevétel és egyéb számviteli mutatók közötti kapcsolat
5.2 Továbbértékesítési célú áruk bruttó árrésének %-a: két mérce definíciója
5.3 Értékesítések bruttó árrésének %-a, v14a = 100×(v13+v2-v3)/v
5.4 Beszerzések bruttó árrésének %-a, v14b = 100×(v13+v2-v3)/(v3-v2)
5.5 Egyéb számviteli mutatók közötti kapcsolat

6. Az árbevétel és az egyéb számviteli mutatók egy főre jutó értékei PPS-ben

7. Az 1995. és 1997. év közötti időszak francia adatok elemzése
7.1 Az árbevétel és más mutatók értéke Franciaországban, 1995-1997
7.2 Az 50, 51 és 52 ágazat relatív fontossága a NACE G nemzetgazdasági ágon belül Franciaországban
7.3 A különböző számviteli mutatók közötti kapcsolat Franciaországban

Fontosabb definíciók, nómenklatúrák magyar és angol nyelvű címei, hivatkozásai