CÍMLAP
|
TARTALOM, BEVEZETÉS |
Tartalom
Bevezetés
Írott források, amelyekből ismereteket szerezhetünk a magyarok elődeiről és a magyarokról
I. Kínai források a hunokról
II. "Türk", tibeti és mongol írott történeti források
III. Szír források
IV. Örmény és grúz források
V. Muszlim források
VI. "Középiráni" és perzsa nyelvű források
VII. Oszmán-török írott források
VIII. Görög nyelvű források
IX. Szláv nyelvű források
X. Latin nyelvű források
XI. Magyar krónikák
A magyarok nevéről
A magyarok nyelvéről
Elméletek a magyarok eredetéről
A magyarok és a kelet-kutatás
A magyar őstörténet kulcsa: a belső-ázsiai hunok
Az ázsiai hunok
A hunok kultúrájáról
A zsuanzsuanok, a türkök és az ujgurok
Attila nagykirály
A hun-magyar és a hun-székely "azonosság" és "rokonság" kérdése
A magyarok őseinek szálláshelyei a Kárpát-medencébe való bejutásuk előtt
Turán
Az ősmagyarok kaukázusi szállásai
Magna Hungaria
Levédia
Etelköz
A magyarok "honfoglalása", azaz a Kárpát-medencébe való visszaköltözése
Az új haza
A honfoglalás és a magyarság megítélése
Nemzeti ("hagyományos") megítélés
Irányított ("tudatos") elferdítések
A magyar őstörténet és a honfoglalás a külföldi történetírásban és a külföldi tankönyvekben
A magyarság "keleti" elemei
Török és más, főleg iráni "csatlakozott" népek, mint a magyarság ötvözőelemei
Az avarok
A török kazárok és a kabarok
A kálizok, a böszörmények és a bercelek
A szabírok (szavírok)
Az onogurok (ogurok) vagy bolgár-törökök
Az úzok vagy oguzok
Az alánok (ászok, jászok)
A szkíták ("szittyák") és a szarmaták (masszagéták)
A szlávok
Székely-, csángó-, palóc-, besenyő- és jász-magyarokról a Kárpát-medencében
A székelyek
A csángók
A jászok
A kunok
A palócok
A matyók
A besenyők
A hajdúk
A Kárpát-medencébe betelepített és betelepült népcsoportok
A magyar ember
A magyarság antropológiája
'A magyar ember'
"Marker-gén" vizsgálatok
A magyarok európai megítélése és tulajdonságai
A honfoglalás- és Árpád-kori magyarság betegségei és gyógyításuk
Kőbe vésett és fába írt történelem
Az ősi magyar írás kutatása
Rovásemlékek a magyarok őshazájából és átmeneti szállásaik területéről
A magyar népzene és annak eredete
Bartók Béla és Kodály Zoltán a magyar népdalokról
A kínai, az ujgur és a jugar zenéről
Milyen a magyar népzene?
A magyar népdalok főbb stílusai (Csajághy György nyomán)
A magyar népdal stílusjegyei.
A magyar népzene stílusai
A magyar népdalok formái
Ősi magyar népi hangszerek eredete és párhuzamai
Az ősi magyar néptánc
A magyar néptánc "felfedezése"
A magyar tánc sajátosságai
Magyarországi néptáncdialektusok
Az ősmagyarok hitvilága
Az ősmagyarok vallásáról
A belső-ázsiai nagyállattartó lovas népek vallása
Sámán vagy táltos?
A totemizmus
A magyarok ősvallásának kutatásáról
A honfoglaló magyarság istenhite
Ősvallásunk egyes elemei
Ősköltészetünkről és a magyar népmeséről
A magyar népmese a történeti korban
Őseink játékai
Őseink "szent" állatai: a turul és a griff
A turul
A madarak szerepe őseink hiedelemvilágában
A griff
Az ősmagyarok háziállatai
Az állatok háziasítása és a történeti állattan kialakulása hazánkban
Őseink lovairól
A szarvasmarha
A juhokról (birkákról)
A sertés
A baromfiak
A "magyar" kutyafajták
A "teve-kérdés"
Méhészet őseinknél
Állattartás őseinknél
A vadászatról és a solymászatról
Népművészetünk két alapanyaga: a nemez és a "kékfestő" batik, valamint a mézeskalács
A nemezelés
A "kékfestő"
A mézeskalács
Népművészetünk egyik gyakori alapeleme: a tulipán
A tulipán korai Kárpát-medencei és ázsiai előfordulása
A magyar tulipánmotívum eredete
A kopjafák
Ősi magyar népművészeti stíluselemek
Ősi magyar hitvilág Európa szívében
Ősi magyar népművészeti stíluselemek
A székelykapu
Őseink házai
Honfoglalóink temetői
Az ősmagyarok földművessége
Ősi termesztett növényeink
Őseink mesterségei
Társadalmi szervezettség és rétegzettség az ősmagyaroknál
Őseink társadalmi rétegzettsége
A szellemi élet
Az ősmagyarok konyhája
A magyar ételkultúra gyökere: a belső-ázsiai népek ételfilozófiája
A belső-ázsiai jugarok ételkultúrája
Őseink főzési technikája; ételei és italai
Az ősmagyarok viselete
Őseink öltözéke
A férfi-viselet
Őseink női viselete
Az ősmagyarok fegyverzete
Az íj és a nyilak
A lándzsa és más fegyverek
A lovasnépek és a közelharc
A titkok koronája
A Szentkorona Tan
A Magyar Szent Korona és megítélése a történelem folyamán
A koronázási jelvények
Epilógus
Bevezetés
Egy népet (etnikumot) testi jegyei, szellemi- és tárgyi kultúrája valamint
nyelve határozza meg. Legmaradandóbbak biológiai-élettani jegyei,
legváltozékonyabb nyelve - ezt esetenként "cserélheti" is. Ha egy nép
eredetét keressük, úgy járunk el, hogy kutatásainkban térben és időben
addig megyünk el, ameddig olyan testalkatú, élettani tulajdonságú, zene- és
táncvilágú, hitvilágú, mesevilágú, költészetvilágú, írásbeliségű, néprajzi
motívumvilágú, ételkultúrájú, növény- és állatvilágú, esetleg olyan vagy
hasonló nyelvű népet nem találunk a múltban vagy a jelenben, ahonnan
őseinket származtatni tudjuk. E kutatásokat az antropológia, a
zenetudomány, a tánctudomány, a vallástudomány, a kötészet, a írástudomány,
a néprajz, az ételkutatás, a növény- és állattan, a nyelvtudomány és a
forráskutatások módszereivel végezzük. A kutatásokhoz ezen egzakt
tudományokon túl nincs szükség bármiféle teóriára - feltételezésre. Vagy
vissza- és el tudunk jutni egy olyan korig és népig amikor, ahol és akiknél
ezen ismérvek előfordulnak, akkor ezt vesszük eredetünk alapjául - e
területről, e népektől származunk -, vagy kimondjuk a legtudományosabb
szót: "nem tudjuk" vagy "még nem tudjuk".
...
Kötetünk didaktikusan végigmegy népünk összetevőinek származtatásán, annak hajdani és mai kapcsolatain és analógiáin, hogy egyszer majd felépíthessük népünk igaz őstörténetének épületét. Ezen épületnek sok tégláját, kövét még nem ismerjük; ezt az utókor fogja majd eddigi ismereteinkhez hozzátenni. Ha etikusan, tudományosan és szerényen, mások eredményeit felhasználva és tiszteletben tartva kutatunk és dolgozunk, lassan kialakul bennünk egy csodálatos lovaskultúrájú Belső-ázsiai népnek a körvonala, amely 1100 évvel ezelőtt elfoglalta a világ legtermékenyebb medencéjét, meg tudta tartani testalkatát, szellemi- és tárgyi kultúráját és nyelvét és 1100 év múltán harmincszorosára megszaporodva, idegen népeket "magyarrá téve" meg tudott maradni egy számára idegen indoeurópai tengerben.