Tétel adatlapja
CÍMLAP
[szerk.] Fraller Gergely
Az életkörülmények és az életmód dinamikus jelzőszámai

TARTALOM, BEVEZETÉS



Tartalom

1. Bevezetés

2. Elméleti-módszertani megfontolások
2.1. Előzmények
2.2. A vizsgált dimenziók és az alkalmazott mutatók

3. A gazdaságiaktivitás-váltás, munkaerő-piaci mobilitás hatása az életkörülményekre
3.1. A kialakított kategóriák
3.1.1. Egyének
3.1.2. Háztartásban élők
3.2. Jövedelmi helyzet
3.2.1. Objektív indikátorok
3.2.2. Jövedelmi helyzet és a megélhetési nehézségek
3.3. Lakásviszonyok
3.3.1. A lakás megfelelősége és komfortossága
3.3.2 A lakásfenntartással kapcsolatos terhek
3.4. Depriváció munkaerő-piaci csoportok szerint
3.4.1. Egyének
3.4.2. Háztartásban élők

4. A háztartás-összetétel változásának hatása az életkörülményekre
4.1. A kialakított kategóriák
4.2. Jövedelmi helyzet
4.3. Lakásviszonyok
4.4. Depriváció a háztartás-összetétel változása szerint

5. Főbb eredmények

6. Táblázatok

7. Módszertani mellékletek



Bevezetés

A KSH-ban hosszabb távra tervezett módszertani munka folyik a dinamikus indikátorok kialakítása érdekében. Ennek során azt is felmérjük, hogy a meglévő adatgyűjtéseket hogyan lehet ezeknek a céloknak a mind teljesebb szolgálatába állítani.

Ez a tanulmányunk arra irányul, hogy - a Változó Életkörülmények Adatgyűjtésre (VÉKA) alapozott panelállomány alapján, - a gazdasági aktivitás, valamint a háztartás-összetétel dinamikájára vonatkozóan alakítson ki jelzőszámokat. Ezeket a 2005. évi VÉKA-adatgyűjtés azon (keresztmetszeti) életkörülmény-életmód mutatóival kapcsoltuk össze, amelyeket a későbbi adatfelvételi hullámok alapján fogunk majd dinamizálni. A panelállomány úgy jött létre, hogy a VÉKA-ban lekérdezett személyek megfelelő adataihoz hozzáválogattuk a 2001. évi népszámlálás során felvett információkat. Ily módon ugyanazon személyekre vonatkozóan több mint négy éves időszakot átfogó longitudinális állományt kaptunk.

Elöljáróban célszerűnek véljük megemlíteni, hogy a dinamikus jelzőszámon olyan indikátort értünk, amelyet ugyanazon megfigyelési egységekre - jelen esetben személyekre - vonatkozóan, akár panel-, akár retrospektív adatok alapján számítottak ki. Tudatában vagyunk annak, hogy itt fogalmi szűkítésről van szó, hiszen gyakori az a megoldás, hogy megfelelő keresztmetszeti idősorokra alapozva kohorszokat alakítanak ki, és ily módon kvázipanelállományhoz jutnak. A szűkítést alapvetően az indokolja, hogy a dinamikára vonatkozóan igazán pontos adatokat csak az itt említett, illetve ehhez hasonló, alapvetően a személyek és a háztartások vonatkozásában megjelenő mikroszintű dinamikára fókuszáló, longitudinális adatgyűjtések képesek szolgáltatni.

A mi törekvéseinkkel tematikai rokonságban állnak a korábbi évtizedekben az egyének társadalmi mobilitásának mérésére kialakított indikátorok, majd hasonló megközelítést alkalmaztak a dinamika bemutatására a lakóhely- változtatás (vándorlás), a jövedelmi pozíció, illetve az életkörülmények több olyan elemére vonatkozóan, amelyekre az ehhez szükséges információk rendelkezésre álltak. Ezeknek a kutatásoknak a felsorolásától azonban itt most eltekintünk.

...


×