CÍMLAP
|
TARTALOM, BEVEZETÉS |
Tartalom
1. Bevezetés
2. Elméleti-módszertani megfontolások
2.1. Előzmények
2.2. A vizsgált dimenziók és az alkalmazott mutatók
3. A gazdaságiaktivitás-váltás, munkaerő-piaci mobilitás hatása az életkörülményekre
3.1. A kialakított kategóriák
3.1.1. Egyének
3.1.2. Háztartásban élők
3.2. Jövedelmi helyzet
3.2.1. Objektív indikátorok
3.2.2. Jövedelmi helyzet és a megélhetési nehézségek
3.3. Lakásviszonyok
3.3.1. A lakás megfelelősége és komfortossága
3.3.2 A lakásfenntartással kapcsolatos terhek
3.4. Depriváció munkaerő-piaci csoportok szerint
3.4.1. Egyének
3.4.2. Háztartásban élők
4. A háztartás-összetétel változásának hatása az életkörülményekre
4.1. A kialakított kategóriák
4.2. Jövedelmi helyzet
4.3. Lakásviszonyok
4.4. Depriváció a háztartás-összetétel változása szerint
5. Főbb eredmények
6. Táblázatok
7. Módszertani mellékletek
Bevezetés
A KSH-ban hosszabb távra tervezett módszertani munka folyik a dinamikus
indikátorok kialakítása érdekében. Ennek során azt is felmérjük, hogy a
meglévő adatgyűjtéseket hogyan lehet ezeknek a céloknak a mind teljesebb
szolgálatába állítani.
Ez a tanulmányunk arra irányul, hogy - a Változó Életkörülmények
Adatgyűjtésre (VÉKA) alapozott panelállomány alapján, - a gazdasági
aktivitás, valamint a háztartás-összetétel dinamikájára vonatkozóan
alakítson ki jelzőszámokat. Ezeket a 2005. évi VÉKA-adatgyűjtés azon
(keresztmetszeti) életkörülmény-életmód mutatóival kapcsoltuk össze,
amelyeket a későbbi adatfelvételi hullámok alapján fogunk majd dinamizálni.
A panelállomány úgy jött létre, hogy a VÉKA-ban lekérdezett személyek
megfelelő adataihoz hozzáválogattuk a 2001. évi népszámlálás során felvett
információkat. Ily módon ugyanazon személyekre vonatkozóan több mint négy
éves időszakot átfogó longitudinális állományt kaptunk.
Elöljáróban célszerűnek véljük megemlíteni, hogy a dinamikus jelzőszámon
olyan indikátort értünk, amelyet ugyanazon megfigyelési egységekre - jelen
esetben személyekre - vonatkozóan, akár panel-, akár retrospektív adatok
alapján számítottak ki. Tudatában vagyunk annak, hogy itt fogalmi
szűkítésről van szó, hiszen gyakori az a megoldás, hogy megfelelő
keresztmetszeti idősorokra alapozva kohorszokat alakítanak ki, és ily módon
kvázipanelállományhoz jutnak. A szűkítést alapvetően az indokolja, hogy a
dinamikára vonatkozóan igazán pontos adatokat csak az itt említett, illetve
ehhez hasonló, alapvetően a személyek és a háztartások vonatkozásában
megjelenő mikroszintű dinamikára fókuszáló, longitudinális adatgyűjtések
képesek szolgáltatni.
A mi törekvéseinkkel tematikai rokonságban állnak a korábbi évtizedekben az
egyének társadalmi mobilitásának mérésére kialakított indikátorok, majd
hasonló megközelítést alkalmaztak a dinamika bemutatására a lakóhely-
változtatás (vándorlás), a jövedelmi pozíció, illetve az életkörülmények
több olyan elemére vonatkozóan, amelyekre az ehhez szükséges információk
rendelkezésre álltak. Ezeknek a kutatásoknak a felsorolásától azonban itt
most eltekintünk.
...