87. fabula

Egy asszonyállatról és farkasról

Egy farkas igen éh lévén, kijöve estvefelé az erdőből, hogy látna, ha valami ragadománt kaphatna, melyet hazavinne az ő farkasnénak és fiainak. És a falu felé tartván, kerengeni kezde egy házat. Midőn kedig egy gyermecske a házban igen sírna, az anyja megbúsulván fenyegöti vala a gyermecskét mondván: Veszteg, gonosz gyermek, hallgass és aludj el, mert ezennel kivetlek a farkasnak. Hallván azt a farkas, hiszen vala az asszonyállatnak, és éten-éjszaka mind ott virraszta az ablak alatt, várván, hogy az asszony kivetné a gyermeket őnéki. De mikoron a gyermek eleget sírt volna, elaluvék mind anyástól. Midőn kedig megvirradott volna, kijövének a pórok a faluból, hogy ki-ki mind dolgához kezdene. És látván ott az ablak alatt a farkast, kiáltani kezdének és szekercékkel hagyigálni fogának és pálcákkal a farkast jól megderecskölni, és csak alig szaladhata el. Mikoron kedig az erdőben ment volna az ő barlangjához, monda a farkasné: Mint jössz, én ides farkasom? Lám, nem hozsz semmi ragadománt. Mint jártál? Igen felborzadott a szér a hátadon. Jaj ki szomorú vagy. Mi lelt? Felele a farkas: Egy ebagné miatt csaknem elveszék. Kerengék egy házat, tehát igen sír ott benn egy gyermek. Az anyja fenyegeté a gyermeket, mondván: Hallgass, mert ezennel kivetlek a farkasnak. Ezt hallván, mind ott lestem az ablak alatt. És mikoron hertelen reám megvirradott volna, ott tapasztolának a pórok, és kelle az Istennek, hogy oda nem ölének, így jártam a vizsla ebagné miatt. Monda a farkasné: Bolond vagy és bolondul cseleködtél. Nem hallottad-é, hogy valaki az asszonyiállat szavának hiszen, hogy az a gyégre fondálja házát?

ÉRTELME

E fabula erre tanít, hogy az asszonyállat szavának nem kell mindenkor hinni. Mert valaki asszonember szava után indul, az gyakorta megcsalatkozik. Mert az asszonyiállatoknak hosszú a hajok, de igen rövid az eszek. Igen hamar meggondolják magokat, és igen gyors lovok vagyon. És miképpen az ebek akkoron sántálnak, mikoron ők akarnak, azonképpen az asszonyállatok akkoron sírnak, mikoron ők akarnak. És mihelt sírnak, ottan megója magát a férfi: mert akkoron keres utat, miképpen megcsalhassa. De ő köztek is külembség vagyon. Mert a jámborát Salomon igen dicsíri. Proverb. 31.




Hátra Kezdőlap Előre