Életrajz

Mikoviny Sámuel az egyik első képviselője volt a magasabb képesítéssel rendelkező, hivatalnoki alkalmazású, civil mérnököknek, akik elsősorban polgári feladatokat kaptak, és akiknek száma a 18. század folyamán egyre inkább gyarapodott. Többféle elnevezésük élt a korban: mathematicus, architectus (Architekt), geometra (Ingenieur); ez is jelzi, hogy a legkülönfélébb műszaki munkálatokat végezték. Mikoviny is használta mind a három megnevezést aláírásaiban. Polihisztorrá válását két tényező tette szükségessé, illetve lehetségessé. Az egyik a tudományok differenciálatlansága, a másik pedig az aktuális feladatok sokfélesége, és ehhez járulhatott még az értelmiségiek viszonylag kis száma is.

A vármegyei, a városi, a kamarai és a helytartótanácsi műszaki szervezet kialakulásának kezdete a 18. század első felére tehető. A mérnökök először időleges alkalmazásban, napidíjasokként dolgoztak az egyes kormányhatóságoknak. Később a műszaki szervezetben a hivatalnokként alkalmazott szakemberek is megjelentek. Mikoviny kezdetben ugyancsak ideiglenes alkalmazásban dolgozott Pozsony vármegye számára, később a vármegye mérnöke lett, de működése során alkalmi megbízásokat kapott Győr és Pest vármegyéktől is. Az Udvari Kamara először szintén napidíjasként, majd pedig 1735-től az alsó-magyarországi bányavárosok mérnökeként alkalmazta. Emellett esetenként még a Magyar Kamarától és a Helytartótanácstól is kapott feladatokat.

Mérnöki munkája során számos műszaki-tervezési térképet készített, amelyek egy részéről csak az iratok alapján van ismeretünk. Tervezési térképei nem a terepen való tájékozódást segítették, hanem a tervezési munka alapját képezték.

Térképészként Mikoviny Magyarország megyénkénti feltérképezésének tervét tűzte maga elé. A magyar térképtörténetben korszakalkotó jelentőségűnek tekintjük térképészeti munkásságát, a magyar tudományos kartográfia és a magyar térképészeti szakirodalom úttörőjeként tartjuk őt számon.