CÍMLAP
|
1. Mikes International Philosophiai Symposium TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
A Kiadó előszava
Publisher's preface
A Philosophiai Symposium témája és műsora
Előadások
Farkas Flórián: Teendőink a magyar filozófia ügyében
Kissné Novák Éva: Értékeink tegnap és ma
Mariska Zoltán: A philosophia perennis lehetőségei egykor és ma
Laczkó Sándor: Az Erdélyi-Szontagh vita a 'nemzeti filozófiáról'
Gál László: Mi a visszaszerezendő a magyar nyelvű logika történetéből, különösképpen Erdélyben a XVII. század közepétől a XX. század közepéig terjedő időszakban?
Angi István: Az erdélyi magyar filozófia esztétikatörténeti vonulata máig
Tonk Márton : A nemzeti filozófia és annak "erdélyi feladatai" (?)
Veres Ildikó: Az Abszolútum és a "nemzeti filozófia"
Somos Róbert: A logikai platonizmus Magyarországon
Tóth Miklós: Proto-Theológiai gondolatok
Mellékletek
A Philosophiai Symposium előadóinak életrajza
Sajtóközlemény
Előszó
A hágai székhelyű Mikes International Alapítvány keretében működő
Böhm-Bartók Társaság Málnási Bartók György egy 1928-ból származó tanulmányának
címét kölcsönözve filozófiai symposium-sorozatot indít el, amelynek célja
kettős: egyrészt a magyar filozófia történetének szisztematikus, kritikai
feldolgozása, másrészt, a magyar filozófiai hagyományokra és a magyar
szellemiségre szervesen épülő filozófiai kultúra továbbfejlődésének
elősegítése.
Bartók György e dolgozatában több előnyét sorolja fel a magyar filozófia
története kutatásának. Elsőként említi, hogy a magyar filozófia kritikai
története megvilágosítja és öntudatosítja a magyar művelődés történetét.
Továbbá becses adalékokat szolgáltat a filozófia egyetemes története
számára. Harmadsorban, a magyar filozófia története nagyban elősegíti a
magyar nép szellemi habitusának ismeretét.
Mikor mi magyar filozófiáról, illetve filozófiai kultúráról beszélünk, két
dolgot kell mindenképpen szem előtt tartanunk: először azt, hogy egy
filozófiai mű, vagy rendszer nem elsősorban, vagy kizárólag attól magyar,
hogy magyarul írta a szerzője. Másodsorban pedig azt, hogy itt semmiféle
nacionalista beképzeltségről nincs szó: minden kultúrateremtő képességgel
rendelkező népnek megvan a maga autochton filozófiája, ugyanis a filozófia
a szellem önismerete. S ha megszívlelni kívánjuk a Delphiben levő jósda feliratát:
Γνώθι σεαυτόν,
akkor egyszerűen kötelességünk a magyar filozófia történetének kritikai feldolgozása.
Ezen az úton haladva juthatunk egyre közelebb ahhoz az ismerethez, hogy kik
vagyunk mi magyarok, milyen a viszonyunk a világ többi népéhez, s végül a
kérdések legfontosabbikához: mi a küldetésünk ebben a világban.
Sorozatindító symposiumunkon helyzetfelmérést kívánunk végezni. Tisztázni
szeretnénk mindenekelőtt azt, hogy hol tart a mai magyar filozófia, milyen
a hagyomány kontinuitásának kérdése, milyen fejlődési irányok lehetségesek.
Mindezt természetesen az egyetemes filozófia keretébe ágyazva. Végül, de
nem utolsósorban a sorozat tematikáját, illetve felépítését szeretnénk
megállapítani. Philosophiai Symposiumunkra minden barátunkat és érdeklődőt
szeretettel hívjuk és várjuk.
A Vezetőség