Tétel adatlapja
CÍMLAP
Angi István [et al.]
Teendőink a magyar filozófia ügyében
1. Mikes International Philosophiai Symposium


TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

A Kiadó előszava
Publisher's preface

A Philosophiai Symposium témája és műsora

Előadások
Farkas Flórián: Teendőink a magyar filozófia ügyében
Kissné Novák Éva: Értékeink tegnap és ma
Mariska Zoltán: A philosophia perennis lehetőségei egykor és ma
Laczkó Sándor: Az Erdélyi-Szontagh vita a 'nemzeti filozófiáról'
Gál László: Mi a visszaszerezendő a magyar nyelvű logika történetéből, különösképpen Erdélyben a XVII. század közepétől a XX. század közepéig terjedő időszakban?
Angi István: Az erdélyi magyar filozófia esztétikatörténeti vonulata máig
Tonk Márton : A nemzeti filozófia és annak "erdélyi feladatai" (?)
Veres Ildikó: Az Abszolútum és a "nemzeti filozófia"
Somos Róbert: A logikai platonizmus Magyarországon
Tóth Miklós: Proto-Theológiai gondolatok

Mellékletek
A Philosophiai Symposium előadóinak életrajza
Sajtóközlemény



Előszó

A hágai székhelyű Mikes International Alapítvány keretében működő Böhm-Bartók Társaság Málnási Bartók György egy 1928-ból származó tanulmányának címét kölcsönözve filozófiai symposium-sorozatot indít el, amelynek célja kettős: egyrészt a magyar filozófia történetének szisztematikus, kritikai feldolgozása, másrészt, a magyar filozófiai hagyományokra és a magyar szellemiségre szervesen épülő filozófiai kultúra továbbfejlődésének elősegítése.

Bartók György e dolgozatában több előnyét sorolja fel a magyar filozófia története kutatásának. Elsőként említi, hogy a magyar filozófia kritikai története megvilágosítja és öntudatosítja a magyar művelődés történetét. Továbbá becses adalékokat szolgáltat a filozófia egyetemes története számára. Harmadsorban, a magyar filozófia története nagyban elősegíti a magyar nép szellemi habitusának ismeretét.

Mikor mi magyar filozófiáról, illetve filozófiai kultúráról beszélünk, két dolgot kell mindenképpen szem előtt tartanunk: először azt, hogy egy filozófiai mű, vagy rendszer nem elsősorban, vagy kizárólag attól magyar, hogy magyarul írta a szerzője. Másodsorban pedig azt, hogy itt semmiféle nacionalista beképzeltségről nincs szó: minden kultúrateremtő képességgel rendelkező népnek megvan a maga autochton filozófiája, ugyanis a filozófia a szellem önismerete. S ha megszívlelni kívánjuk a Delphiben levő jósda feliratát: Γνώθι σεαυτόν, akkor egyszerűen kötelességünk a magyar filozófia történetének kritikai feldolgozása.

Ezen az úton haladva juthatunk egyre közelebb ahhoz az ismerethez, hogy kik vagyunk mi magyarok, milyen a viszonyunk a világ többi népéhez, s végül a kérdések legfontosabbikához: mi a küldetésünk ebben a világban.

Sorozatindító symposiumunkon helyzetfelmérést kívánunk végezni. Tisztázni szeretnénk mindenekelőtt azt, hogy hol tart a mai magyar filozófia, milyen a hagyomány kontinuitásának kérdése, milyen fejlődési irányok lehetségesek. Mindezt természetesen az egyetemes filozófia keretébe ágyazva. Végül, de nem utolsósorban a sorozat tematikáját, illetve felépítését szeretnénk megállapítani. Philosophiai Symposiumunkra minden barátunkat és érdeklődőt szeretettel hívjuk és várjuk.

A Vezetőség


×