CÍMLAP
|
TARTALOM, BEVEZETŐ |
Tartalom
1. Bevezető
2. Az adatok előállításának módja
2.1 Az adatgyűjtés célja, kialakítása
2.2 A megfigyelés jellemzői
2.3 A mintavétel
2.4 A hiányzó adatok pótlása
2.5 Az adatok teljeskörűsítése
3. Információs és kommunikációs technológiák használata
4. Az információs és kommunikációs technológiák felhasználásának jellemzői
4.1 Internethasználat
4.1.1 Az internetkapcsolat típusa
4.1.2 Az internet igénybevételének célja
4.2 A gazdasági szervezetek interneten megjelenő honlapján igénybe vehető szolgáltatások
4.3 A számítógépes hálózatokon keresztüli értékesítések
5. Az információs és kommunikációs technológiák használatának korlátai
5.1 Az internethasználat korlátai
5.2 Az elektronikus kereskedelem használatának korlátai
6. Az IKT-használat területi megoszlása
7. A számítógép-, az internethasználat és a weboldalakkal való ellátottság ágazati jellegzetességei
8. Magyarország a nemzetközi adatok tükrében, 2004
Táblázatok
1. Az információs és kommunikációs technológiák használatának aránya a 10 fő feletti vállalkozásoknál
2. Az információs és kommunikációs technológiák használatának nemzetgazdasági ágak szerinti aránya, 2004
3. Az információs és kommunikációs technológiák használatának aránya a vállalkozás méret szerint, 2004
4. Számítástechnikai területen alkalmazottak száma
5. A számítástechnikai területen alkalmazottak nemzetgazdasági ágak szerinti aránya, 2004
6. Az internetet használó 10 fő feletti vállalkozások internetkapcsolatának típusa
7. Az internet igénybevételének célja
8. Az internet igénybevételének célja nemzetgazdasági ágak szerint, 2004
9. A gazdálkodó szervezetek honlapján igénybe vehető szolgáltatások
10. A gazdálkodó szervezetek honlapján igénybe vehető szolgáltatások aránya nemzetgazdasági ágak szerint, 2004
11. A számítógépes hálózatokon keresztül realizált nettó árbevétel
12. Az internethasználat korlátainak megítélése 27
13. Az elektronikus kereskedelem használat korlátainak megítélése
13. Az elektronikus kereskedelem használat korlátainak megítélése (folytatás)
14. Számítógépet, internetet használó és weblappal rendelkező 10 fő feletti vállalkozások aránya megyénként
15. Számítógépet, internetet használó és weblappal rendelkező 10 fő feletti vállalkozások aránya nemzetgazdasági ágak szerint
16. A számítógépek állománya, 2004
17. Számítógépet, internetet használó és weblappal rendelkező 10 fő feletti vállalkozások aránya az EU-tagországokban
Fogalmak
1. Információs és kommunikációs technológiákkal kapcsolatos fogalmak
2. Alkalmazásban állókkal kapcsolatos fogalmak
3. Az állomány- és az értékadatokkal kapcsolatos fogalmak
Kérdőívek
Bevezető
A társadalom és a gazdaság fejlődése szempontjából nagy jelentősége van
annak, hogy az információs szektor húzóágazattá vált, amelynek kulcsszerepe
van az anyagi és szellemi fejlődésben.
Európa pozíciója a globális versenyben romlott az Egyesült Államokkal és a
gazdaságilag gyorsan növekvő távol-keleti országokkal szemben, nem kis
részben az információs szektor lemaradásának köszönhetően. A 2000. márciusi
lisszaboni konferencián az Európai Unió (EU) vezetői célul tűzték ki azt,
hogy az Unió felzárkózik a távol-keleti és az amerikai régiókhoz, és
2010-re a világ legfejlettebb tudásalapú társadalmává és gazdaságává válik. A
Bizottság kidolgozta az eEurope programot, amelyben meghatározták a célok
eléréséhez szükséges irányelveket. Úgy ítélték meg, hogy a célok elérésében
az információs és kommunikációs technológiának (IKT) kulcsszerepe van.
2002-ben az eredeti eEurope tervet felülvizsgálták és új elemeket építettek
be, mint a számítógépes hálózatok minél szélesebb körben való elérhetősége,
valamint a szélessávú internet elterjedésének növelése. Az új terv
"eEurope2005" néven vált ismertté, melyben meghatározásra kerültek a
tagországok által követendő irányelvek.
A célok megvalósulásának, a gazdaság szerkezeti változásának követéséhez
kiemelkedő fontosságúak az információs társadalomra vonatkozó minőségi
statisztikai adatok. Az Európai Unió Tanácsa 2003. január 28-i határozata
az adatok minőségének javítását tűzte ki célként az Eurostat és a nemzeti
statisztikai szolgálatok intenzív bevonásával, a vonatkozó nemzetközi
összehasonlításra lehetőséget adó adatgyűjtések számának növelésével. A
cél eléréséhez az egyik legfontosabb lépés az Információs társadalom
statisztikára vonatkozó jogszabály elfogadása volt, mely 2004. május 11-én
lépett hatályba (Regulation (EC) No 808/2004 of the Parliament and the
Council concerning the Community Statistics on he Information Society). A
törvény 4. cikkelye alapján a "vállalkozások és az információs társadalom"
modul keretében az Eurostat modellkérdőíve alapján, az abban meghatározott
mutatókra a tagállamoknak adatot kell szolgáltatniuk. Az Eurostat
modellkérdőívének fejlődését a kezdetektől követjük, és saját kérdőívünket
annak messzemenő figyelembevételével alakítottuk ki. A vállalkozások
IKT-használatát megfigyelő adatgyűjtésünk 2001. évben indult, annak adatait
éves rendszerességgel kérjük a magyar vállalkozásoktól. A kérdőív számos
fejlesztésen esett át, melyek keretén belül átalakításokat végeztünk az
addigi tapasztalatok alapján, valamint beépítésre kerültek a változó uniós
követelmények.
E kiadvány célja az, hogy bemutassa az IKT-eszközök terjedésének
jellemzőit, az egyes nemzetgazdasági ágak közötti megoszlásának
sajátosságait, valamint az elektronikus kereskedelem szintjét, kitérve
annak korlátaira is.