CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
Előszó
Csoma Gyula: Tud-e az ember felnőttkorban tanulni?
Az első állítás cáfolata
A vizsgálódások eredménye
A "külső" tényezők szerepe
Az idő, mint fontos tényező
Lada László: Andragógia, a felnőttkori tanulás-tanítás tudománya
A tudomány rendszerei
A neveléstudomány kapcsolatai más tudományokkal
A neveléstudomány felosztása
Elméleti jellegű résztudományok
Alkalmazott területek
A kezdet
A tudományos- technikai fejlődés következményei
További feladatok
Németh Balázs: A felnőttképzés szerepének változása az Európai Unió egész életen át tartó tanulási stratégiájában 2000 és 2004 között
Bevezetés
Az oktatási és képzési rendszerek minőségének
és hatékonyságának javítása
Az oktatási és képzési rendszerekhez való
hozzáférés biztosítása mindenkinek
Az oktatási és képzési rendszerek megnyitása a külvilág felé
Térségi szemlélet az egész életen át tartó tanulás
fejlesztése érdekében: a tanulásrégiók szerepe
Magyarországon az érintett szaktárcák miért követik inkább
a zárt vagy szűkített koordináció folyamatát?
Az "élethosszig tartó tanulás" Magyarországon a statisztikai adatok tükrében: reflexiók következtetések.
Zachár László: A hazai felnőttképzés fejlesztésének eredményei 2005'
A felnőttképzés hazai jelentősége
A felnőttképzés hazai jellemzői
A gazdaság kihívásai az emberi erőforrással szemben
A jogszabályi feltételek fejlesztése
A felnőttképzés irányítási rendszere
A felnőttképzés intézményrendszere
A felnőttképzés finanszírozása
Az állami költségvetés támogatja
A Munkaerőpiaci Alap(MPA) decentralizált kerete támogatja
A Munkaerőpiaci Alap iskolai rendszeren kívüli képzést támogató felnőttképzési kerete
Rugalmasabb képzési rendszer, korszerűbb módszerek, bővülő szolgáltatások
A felnőttképzés stratégiai feladatai
Várnagy Péter: A képzéshez való "hozzáférés" feltételeinek alakulása
Zachár László: A felnőttképzés korszerű elvei és modelljei
A felnőttképzés feladatrendszerének fejlesztése
A felnőttképzés korszerű elvei
Az átláthatóság elve
Az esélyegyenlőség elve
A megelőző tudáshoz való alkalmazkodás elve
A tanulási képesség fejlesztésének szempontjai
A tanulhatóság elve
A korszerű képzési modellek
Nyitott tanulás, távoktatás
E-learning programok
Cserné Adermann Gizella: A felnőttek tanulásának, tanításának új, korszerű módszerei az élethosszig tartó tanulás aspektusából
Néhány gondolat az oktatás fogalmáról, ami befolyásolja a módszerek tárgyalását
A tanulás-tanítás módszerei
Mi a módszer?
Módszerek és stratégiák
A tanulási (tanítási) stratégiák
Tanulási-tanítási stratégiák a felnőttképzésben
Tanárközpontú stratégia: a prezentációval kísért előadás
Kooperatív stratégiák
Csoportmunkák
A projekt módszer
Beszélgetés - oktatási céllal
Az esettanulmány módszere
A tréning módszer
A vita
A moderációs módszer
Individuális stratégia: az önirányított tanulás
Dr. Bábosik István-Dr. Bábosik Zoltán: A motiválás szerepe és alkalmazása a felnőttoktatás folyamatában
Kocsis Mihály: A felnőttek tanulási motivációi
A hazai oktatási rendszer alapvető változásai
A tanulás és a motiváció viszonyának vizsgálata
A motiváció és a tanulás "hagyományos" viszonya az írott pedagógiában
A motiváció és a tanulás viszonya néhány vizsgálatban
A belső motivációk szerepének felértékelődése
A pszichológiai immunrendszerrel kapcsolatos vizsgálataink tapasztalatai .
Az önszabályzó tanulás modellje
Összegzés
Irodalom
Melléklet: A pszichológiai immunrendszer vizsgálatának faktorai
Bajusz Klára: A képzési szolgáltatások elterjedésének hatásai
A képzési szolgáltatások megjelenésének társadalmi és gazdasági háttere
A felnőttképzés piaci jellegének előtérbe kerülése
A munkanélküliség megjelenése és a munkaerőpiaci képzések súlyának növekedése
A gazdasági társaságok megjelenése a képzési piacon
A vállalati képzőhelyek megszűnése és átalakulása
A távoktatás szerepének erősödése
Az általános felnőttképzés háttérbe szorulása
A képzési szolgáltatások és a munkaerőpiac
A képzést kiegészítő felnőttképzési szolgáltatások
Dr. Sári Mihály: A képző intézményrendszer változásai
Kocsis Mihály - Koltai Dénes: Az andragógia szak a felsőoktatás átalakuló rendszerében
A felsőoktatás abszolút és relatív expanziójának időszaka
Az érettségi mint belépési jogosítvány
A Bolognai Nyilatkozat születése, tartalma és hatásai
Az új szakstruktúra bevezetése
Előszó
Az egész életen át tartó tanulás feltételrendszerének kialakítása egyre
sürgetőbben igényli az andragógia korszerű és differenciált értelmezését a
felsőoktatás és a felnőttképzés számára. A Felnőttképzési Törvény
megjelenése óta a felnőttképzés területén bekövetkezett diverzikifációs
folyamatok, valamint a kutatások eredményeinek akkumulációja megérlelte az
andragógia tudományában az elméleti igényű konzekvenciák megfogalmazásának
lehetőségét.
A kötet tanulmányai tudományos igényű képet szeretnének adni a
felnőttképzés jelenlegi fejlettségi állapotáról és a további fejlődés
lehetséges irányairól.
E törekvésükben vizsgálják :
- a felnőttoktatás- és képzés andragógiai rendszerét meghatározó új
tényezőket (gazdasági, társadalmi, jogi, technikai, munkaerőpiaci
változásokat);
- az egyes elemek összefüggéseit, ezek meghatározását és elemzését az egész
életen át tartó tanulás követelményeinek szempontjából;
- a képzéshez való "hozzáférés" feltételeinek alakulását;
- a felnőttképzés funkció változásait;
- a képzési politika változó törekvéseit és ezek hatását;
- az irányításban bekövetkezett változásokat;
- a képző intézményrendszer változásait;
- a felnőttkori tanulás motivációinak változásait;
- a tanulási környezet átalakulását;
- az új, korszerű tanulási módszerek megjelenésének hatásait;
- a képzési szolgáltatások elterjedésének hatásait;
- az új képzési szakmák (tutor, mentor, képzési tanácsadó, karrierépítési
tanácsadó, pályaorientációs tanácsadó, önmenedzselési tanácsadó, stb.)
kialakulásának folyamatát;
- a képzés finanszírozásának változásait.
A tanulmányok sokszor egymással is vitázva, a széles merítés ellenére
sem képesek az andragógia tudományának napjainkban dinamikusan fejlődő
területeiről részletes, átfogó, mindenre kiterjedő elemzést adni, de az
elmúlt évek fejlődési tendenciáinak megfogalmazásával lehetőséget
teremtenek a felnőttkorban tanulásra vállalkozók és a tanulásban őket
segítő tanárok, oktatók elméleti ismereteinek bővítésére, illetve a
felnőttképzés irányítói számára egy pozitív szakmai jövőkép kialakítására
és a felnőttképzésben közreműködő oktatók, tanárok, oktatásszervezők
andragógiai, szakmai színvonalának emelését szolgáló javaslatok
kidolgozására.
A Szerkesztők