CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
Első rész
Az ausztria birodalom alaperői
I. fejezet. A terület
1. §. Az ausztriai birodalom geografiai fekvése, külső alakzata és határai
2. §. A birodalom és egyes tartományainak térnagysága
3. §. A birodalom orografi viszonyai
4. §. A birod, hydrografi viszonyai
5. §. A folyóvizek általán jelesen a Dunafolyam
6. §. A Duna mellékvizei jelesen a Tiszafolyam
7. §. A birod, többi folyóvizei
8. §. Ausztria csatornái
9. §. A birodalom ásványvizei
10. §. Az éghajlat
II. fejezet. A népesség
A) A birodalom általános népesedési viszonyai
11. §. A népszámlálási törvényhozás és a népösszeirás körüli eljárás
12. §. A birod. és egyes tartományainak általános és viszonylagos népessége
13. §. A népnövekvés, a be- és kivándorlás
B) A népesedési mozgalmak
14. §. A népmozgalom jelentősége és ennek meghatározására szolgáló kútforrásról
I. Az esketések
15 §. Az esketési arány és életkornak befolyása
16. §. A protogam és palingam esketések
17. §. A társadalmi viszonyoknak és a tételes törvényhozásnak befolyása az esketési arányra
18. §. A nemzetiség- és a vallás-különbségnek befolyása az esketési arányra
II. A születések
19. §. A születési arány egyáltalán
20. §. A törvénytelen születések számaránya
21. §. A holtanszülöttek számviszonya
22. §. A nem szerinti és többes születések
III. A halálozások
23. §. A halandósági arány egyátalán
24. §. A gyermekhalandóság
25. §. A halandóság az időszak szerint
26. §. A halálozás a kimúlások okai szerint
27. §. A halandóságra különös befolyást vevő mozzanatok, lakhely, kereset, vallás, nemzetiség
C) A birodalmi népesség állandó viszonyai
28. §. A népesedés állandó viszonyainak értelmezése
29. §. A birodalmi népesség a nemi különbség szerint
30. §. Az életkor szerinti különbség
31. §. A polgári állapot szerinti különbség
32. §. A nemzetiség szerinti különbség
33. §. A vallás szerinti különbség
34. §. A kereset és foglalkozás szerinti különbség
35. §. A lakhely szerinti különbség
36. §. A tényleges tartózkodás szerinti különbség
Második rész
A birodalom közmüvelődése
I. fejezet. Az anyagi miveltség
I. Szakasz. - A mezei ipar
37. §. A mezőgazdasági statistika feladata és annak a birodalombani forrásai
A) A földmivelés
38. §. A termő és termőerő nélküli föld terjedelme a birodalomban és egyes részeiben
39. §. Az emberi szorgalom, mint a földmivelés egyik tényezője
40. §. Az állami és társadalmi intézmények mint a termelés tényezői
41. §. A birtokviszonyokat rendező intézkedések
42. §. A földhitel és annak kielégitésére szánt intézetek
43. §. A gazdászati értelmiség fejlesztésére czélzó intézmények
44. §. Gabonatermelés, gabona- és lisztforgalom, malomipar
45. §. Folytatás: rizstermelés, gumós és hüvelyes vélemények, keres. növények, kertmivelés és gyümölcstermesztés
46. §. A szőlőmivelés és borászat
47. §. Az erdőmivelés és erdészet
48. §. Az erdészetre befolyást vevő természeti és álladalmi intézményekről
B) A baromtenyésztés.
I. A baromtenyésztés egyáltalán
49. §. Marhatenyésztésünk állapota, jelesen szemközt a rétmiveléssel és a rendelkezésre lévő takarmánynyal
II. A baromtenyésztés egyes nemei
50. §. A lótenyésztés
51. §. A szarvasmarhatenyésztés
52. §. A juhtenyésztés és gyapjutermelés
53. §. A kecske és sertéstenyésztés
54. §. Baromfi-, méhtenyésztés, halászat és vadászat
C) Az Ausztria birod. mezőgazdasági iparának nemzetgazdászati oldala.
55. §. A földérték, a mezőgazdajövedelem és mezei iparunk világforgalmi jelentősége
II. Szakasz. - A bányaipar
56. §. A bányászatnak általános állapotja az egész birodalomban és az arra befolyást vevő intézmények
57. §. A bányászatnak általános állapotja az egyes tartományokban
58. §. Arany- és ezüsttermelés
59. §. A vasbányászat és a nyers-vas termelése
60. $. A kőszéntermelés
61. §. Higany-, réz-, ólom-, ón- és horganytermelés
62. §. Egyéb ásványok: nikel, piskolt, wismut, arzenik, kén, uran, chrom, volfram, barnakő, földgyanta és ásványfesték
63. §. A só
64. §. Föld- és kőnemek
III. Szakasz. - A műipar
A műszorgalom állapotja általánvéve
65. §. A nemesitő iparnak haladása az öszbirodalomban és a keresk. mérlegre való befolyása
Az ausztriai müiparra befolyást vevő állami és társadalmi intézmények
66. §. A pénzérték ingadozásai és a hitel
67. §. A termelési költségekre befolyó intézmények: vám-politika, forgalom, associatio és képviselése az iparnak
68. §. Az iparos értelmiség fejlesztésére szolgáló intézmények
69. §. A törvényhozásnak az iparrai közvetlen kihatása
Az egyes iparágak statistikai rajza
I. Gépek, szállitó-eszközök s különféle szerek gyártása
70. §. A gépgyártás
71. §. Szállitó-eszközök gyártása
72. §. Órák, mérnöki, műtói, természettani, mű- és zenészeti szerek gyártása
II. Az ásványipar termelényei.
73. §. Az agyagból való áruk készitése
74. §. Üveggyártás
III. A fémipar
75. §. A vasipar
76. §. Folytatás: a kovácsolt vasból, valamint az aczél- és vasból való gyártmányok
77. §. Egyéb metallgyártás, réz-, ón-, horgany- és nemes fémekbőli gyártmányok
IV. Vegytani termelények gyártása
78. §. Kén- és egyéb savak, széksó és szorosan vett vegyészi czikkek gyártása
79. §. Műtani czélokra szolgáló olajok, gyertya és szappangyártás
80. § Égő- és gyúszerek gyártása
V. Táp- és fogyasztási anyagok gyártása,
81. §. Répaczukor-gyártás
82. §. Szeszgyártás
83. §. Sörtermelés
84. §. Dohánygyártás
VI. A szövésipar
85. §. A pamutfonás és szövés ipara
86. §. A len- és gyolcsipar
87. §. A gyapjupar
88. §. A selyemipar
89. §. Csipke-, paszománt- és különféle szőtt, kötött és varrott áruk
VII. Egyéb szerves anyagokat feldolgozó iparok
90. §. A bőrgyártás
91. §. A papirgyártás
92. §. A faáruk gyártása, meg a szalma- és egyéb fonatok
VIII. A müvészet-iparnemek
93. §. A könyv-, kő- és réznyomdák
94. §. A taneszközök, térképek, szinnyomatási fényképek és rövid áruk előállitásával foglalkozó ipar
IV. Szakasz. - A kereskedelmi ipar
A) A birodalom külkereskedése.
95. §. A birodalmi külforgalomnak általános természete és legújabb fejlődése
B) A tengeren való ausztriai kereskedés
96. §. A tengeri forgalom és a tengeri hajózás mozgalmai
97. §. Az ausztriai kikötőknek részesülése a tengeri forgalomban
98. §. A kereskedelmi tengerészet, diszlobogó, fénytornyok, biztositó társulatok és tengerhajózási iskolák
99. §. A Lloyd és Dunagőzhajótársulat
C) A continentalis külkereskedés
100. §. A continentalis határokon való forgalom a szomszéd államok részesülése szerint
D) Az összes külkereskedés minősége szerint
101. §. A külkereskedés a be- és kivitel főtárgyai és az egyes tartományok jutaléka szerint
E) Transitó- és bizonytalan czélu kereskedés
102. §. Az átszállitó kereskedés az áruk mennyisége, értéke és a vidékek szerint
103. §. A további elkészités, vagy bizonytalan eladás végetti be- és kivitel
F) Dalmátországnak külforgalma
104. §. Dalmátiának kül- és transitó-kereskedése
G) A birodalom belkereskedése
105. §. A birodalom magyar és nem-magyar tartományai közti áruforgalom
H) A kereskedést előmozditó eszközök.
I. A közlekedés gyorsitására
106. §. Az állam- és országutak
107. §. A vaspályaügy
108. §. A postaügy
109. §. A távirati ügy
II. A hitel támogatására
110. §. A csőd- és kereskedési törvények, a bukások, a suly- és mértékrendszer, meg a pénzegyezvény
111. §. Az ausztriai szabadalmazott nemzeti bank
112. §. A többi kereskedelmi bankok, a takarékpénztárak, a hitelkinálat és kereset közti aránytalanság
III. A forgalom közvetitésére
113. §. Az árutőzsdék, consularisügy és a kereskedelmi társulatok
IV. Az értelmiség fejlesztésére.
114. §. A kereskedelmi tanintézetek az ausztriai birodalomban
II. fejezet. A szellemi miveltség
115. §. A szellemi miveltség fontossága egyátalán és statistikai feltüntetésének nehézségei
I. A tanintézetek mint a szellemi miveltség főtényezője
116. §. Az elemi tanodák és a népoktatás állapotja a birodalomban és annak egyes részeiben
117. §. Az elemi tanodák confessionalis szempontból, a praeparandiák, az elemi oktatás költségei, meg a tanodai kormányzat
118. §. A középtanodák; névszerint polgári iskolák
119. §. Gymnasiumok
120. §. A tudomány-egyetemek
121. §. Külön szakiskolák (jogakademiák, sebészet szülészet, állatgyógyászat-tanintézetek, keleti akadémia)
122. §. Az oktatásügyi tanács
II. A szellemi miveltség egyéb tényezői
123. §. Tudományos és képző-intézetek és társulatok, névszerint a tudomány-akadémiák
124. §. A specificus tudományos vagy irodalmi czélokra törekvő intézetek és társulatok
125. §. A sajtó mozgalmai
III. A művészet mint a szellemi miveltség tényezője
126. §. A művészeti tan- és képzőintézetek
III. fejezet. Az erkölcs-vallásbeli miveltség
127. §. Az erkölcs-vallásbeli miveltség statistikájának lénye
128. §. A nevelő-intézetek, árvaházak, kisdedóvodák, bölcsődék, lelenczházak stb.
129. §. A közerkölcsiség egyéb támjai és a birodalom bűnvádi statistikája
130. §. A szorosan vett vallásos miveltség szemközt a statistikával
A clerus viszonyai
131. §. A világi papság a rom. és örmény-katholikusoknál
132. §. A szerzetesrendi papság
133. §. A görög-kath. és görög-keleti egyházi clerus
134. §. Mindkét felekezetű evangelika egyház
135. §. Az unitária egyház, meg a Mózes-vallás
136. §. A papjelöltek számára fenálló tanintézetek
137. §. A vallás és közoktatás budgetje
138. §. A vallásosság egyéb támjai
139. §. Az állam és egyházhatalom közti viszony
Harmadik rész
A birodalom szervezete
Bevezetés
I. Szakasz - A államfőhatalom
140. §. Az uralkodóház, a trónörökösödési rend, nagykorúság, ideigl. kormányzás
141. §. A trónralépés módja, az uralkodó vallása, czimje, a birod, czimer
142. §. Az uralkodó udvartartása
143. §. A vitézrendek
144. §. A fejedelemnő, az uralkodó család tagjai, meg az udvartartás évi költsége
II. Szakasz - A népképviselet
145. §. A birodalmi és országos népképviselet törvényes alapja
146. §. A birodalmi tanács
147. §. A német-szláv tartományok országgyűlése
148. §. Magyarország törvényhozó testülete
149. §. Erdély- és Horvátországnak törvényhozó testülete
150. §. Lomb. Velenczének tartomány rendi képviselete
II. fejezet. A kormányidom
Bevezetés
I. Szakasz. - A merő kezelési és tanácskozási közlegek
151. §. A kabinetiroda, meg az államtanács
152. §. A miniszteri tanács
II. Szakasz. - A közigazgatási hatóságok
I. A politikai igazgatás
A) A központi hatóságok
153. §. Az államminiszterium
154. §. A magyar kir. üdv. kanczellária
155. §. A magyar kir. helytartótanács
156. §. Az erdélyi és horvátországi kanczellária, meg az erdélyi gubernium és a horvát helytartótanács
B) Országos hatóságok
157. §. Az országos politikai hatóságok a német- szláv és olasz tartományokban
C) Középhatóságok
158. §. A területi és megyei hatóságok
D) Járási és községi organumok
159. §. A járásbeli hivatalok szervezete
160. §. A városi és községi szerkezet
E) A politikai igazgatásnak némely eredményei
161. §. A szegényügy körüli intézkedések és a pauperismus
162. §. A biztositási ügy, mint a pauperismus elleni óvszer
163. §. A munka-ösztön ébresztése és gyámolitása, meg a pillanatnyi szorultság esetében való segély
164. §. A nyugdijazási intézetek és egyletek, a közápoló meg a szegények intézetei
165. §. A közegészségi ügy szervezete
166. §. A rendőrség minisztériuma
F) A törvénykezés
167. §. Az igazságügyi minisztérium
168. §. A törvénykezés szervezése a nem magyar tartományokban
169. §. A rendes polgári törvénykezés a nem magyar tartományokban
170. §. A causalis instantiák; keresk.-bánya-tengerjogi, Elbe-vámi, consularis és hübérjogi törvényhatóságok
171. §. A büntető törvénykezés a nem magyar tartományokban
172. §. A másod- és harmad folyamodásu törvényszékek a nem magyar tartományokban
173. §. A polgári törvénykezés Magyarországban
174. §. A külön törvényszékek és büntetőtörvénykezés Magyarországban
175. §. Horvát-, Szláv- és Erdélyországnak törvénykezése
176. §. Az ügyvédek és közjegyzők a birodalomban
177. §. A polgári törvénykezés statistikája
178. §. A bűnvádi statistika
179. §. A birodalmi börtön és fegyintézet statistikája
G) A pénzügyi igazgatás.
I. A központi hatóságok
180. A pénzügyiminiszterium és a közvetlenül alája rendelt organumok
II. Az országos és kerületi hatóságok
181. § A pénzügyi hatóságok, az országos pénztárak és pénzügyi ügyészségek
182. §. A többi finánczhatóságok, jelesen a directadóztatás ügyeiben
183. §. Az indirectadó és egyéb jövedékek kezelésére szánt közlegek
III. Az államháztartás A) Az ausztr. budget
184. §. A közjövedelem és kiadások általános kimutatása
185. §. Az ausztriai államjövedelemforrásai egyáltalán
B) A közjövedelmi források egyenkint
a) A directadók
186. $. A telekadó
187. §. A házbér- és épületosztályadó
188. §. A kereset- és jövedelemadó
b) Az indirect adók
189. §. Az indirect adók általán, névszerint a fogyasztási adó
190. §. A határvám-, só-, dohányjövedék, bélyegdijak és illetékek
191. §. A lottó-, posta-, utvámjövedék és egyéb indirect adó
c) Államjavak, bánya- és pénzverésügy
192. §. Az államjavak és erdőségek
193. §. A kincstári gyár- és bányaüzlet, pénzverés és távirdaügy
d) Különféle bevételek
194. §. A különféle bevételek részletezése és évi nagysága
C) Az államkiadások
195. §. Az ausztriai egyévi államigénylet egyáltalán
196. §. A civiligazgatás és a bureaucratia
197. §. Magyarországnak a közbudgetben való részesülése
D) Az államadósság
198. §. Az államadósság keletkezése és mai állása
B) A hadügyi igazgatás
199. §. A hadügyi minisztérium a közvetlenül mellé és alárendelt organumokkal
200. §. Az országos katonai hatóságok
201. §. Az ausztriai hadsereg szervezete
202. §. A hadintézetek (Armeeanstalten)
203. §. A hadtörzs (Armee-Stab)
204. §. A katonai nevelő- és tanintézetek
205. §. A katonai érdemek kitüntetése
206. §. A katonai törvényszékek szerkezete
207. §. A katonai határőrvidék szervezete
208. §. A hadügyi budget
I) A tengerészeti igazgatás
209. §. A tengerészet minisztériuma
210. §. Ausztriának tengeri hada
211. §. A tengerkikötői és egészségi ügy, jelesen a vesztegintézet szervezése
K) A közgazdászati igazgatás
212. §. A kereskedelem, ipar és közgazdászat minisztériuma
L) Az ellenőrködés
213. §. A legfőbb számoló ellenőri hatóság
214. §. A központi statistikai bizottmány és az administrativ statistika igazgatósága
M) A külügyek és nemzetközjogi viszonyok
215. §. A külügyek és a cs. ház minisztériuma
216. §. A birodalom külképviselése és más tartományok követségei a birodalomban
217. §. A birodalom külösszeköttetései; névszerint az államszerződések
218. §. A birodalom külső politikai rangja és államérdekei
Előszó
A statistika, Roscher helyes megjegyzése szerint, mintegy átmetszete a nép-
és államélet folyamának. A beiszapolt medrü, rendetlen folyásu, hol szilaj
természetével előre törő, hol szabad menetében gátolt, részben szabályozás
alatt levő folyamnak átmetszeti ábráját késziteni, valamint nehéz, ugy
háladatlan munka. Ez oka hosszú tünődésemnek az ausztriai birodalom
statistikájának közzététele iránt.
Hogy mind a mellett éppen most fogtam e munkához, midőn a közviszonyok
leginkább átalakuló félben vannak, midőn a szervezés hosszas müfolyama
legkevésbé tekinthető befejezettnek, egyrészt onnan van, mivel már évek óta
teljességgel hiányzik oly statistikai mü, mely az utolsó évtizeden át annyi
változáson keresztül ment köz- és magánviszonyainkat megismertetné: égető
szükség tehát némi vezérfonal a sürü változások nagy tömkelegében; hódolok
annálfogva a pillanatnyi szükségnek.
Másrészt erős meggyőződésem, hogy egy uj korszak küszöbén állunk, munkám
ennélfogva határkő leend, mely a múltra és jövőre egyaránt mutat. A
társadalmi és állami fejleményeknek korszerü átidomitásába sikerrel, ugy
hiszem, csak az folyhat be, ki az átalakulás legközelebb megelőzött
stadiumait tökéletesen ismeri.
E szerint a jelen munkánál kettős czélt tüztem ki magam elé, egyfelöl
kézikönyvet kivántam nyujtani az államvizsgálatokra és jogszigorlatokra
készülő jogásznak, másfelől a birodalomnak, és a szent István koronája
alatti országoknak legujabb viszonyait kivántam megismertetni mindazokkal,
kik jövő sorsukra döntő befolyással leendnek. Amaz a bő anyagnak lehető
szük keretbe foglalását, emez minden állami intézménynek, minden fontosabb
társadalmi mozzanatnak lehető részletezését igényli.
Ha e dualistikus feladatnál nem sikerült is a kettős czélt szerencsésen
egyesiteni, vigasztalásomra szolgál, hogy a pályavégzett joghallgató
kétségkivül annyi tapintattal birand, miszerint a lényegest fogja tudni
megkülönböztetni a kevésbé lényegestől, és kiszemelni a számadatok
tömegéből, mi a statistikai kép kiegészitésére mulhatlanul szükséges; a
közviszonyokkal foglalkodó államférfitól pedig méltán el várható, hogy egy
statistikai kézikönyvben nem fog többet keresni, mint a specialitások
tovább tanulmányozására vezető források lelkiismeretes kijelölését.
A statistikai mü főbecsét nem a számok genialis csoportozásában, hanem
élethü képpé átlátszó összeállitásában keresvén, mindenek felett oda
törekedtem, hogy a hol csak lehetséges vala, állitásaimat hivatalos
forrásból meritett, lehetőleg hiteles adatokra fektessem, iparkodtam
mindenütt, gyakran nem kis fáradsággal járó számmütétel fonalán, a használt
adat valóságáról lehetőleg meggyőződni: hogy mind a mellett sokszor a
kivánt adatok teljes hiányánál, kénytelen valék csak puszta sejtelmen
sarkaló, többet kevesebbet valószinü adatokkal, vagy töredékekkel beérni,
mondanom sem kell; de a ki az adatszerzés nehézségeit, fájdalommal legyen
megmondva, különösen hazánkban, közelebb ismeri, méltányos leend a jelen
munka hézagai, elnéző hiányai iránt.
Miután a statistikának egyik főhivatása bő anyagot nyujtani a
nemzetgazdászat tudománynak, eddigi alapjainak kellő megerősitésére, és
tanelméletének kivánt továbbépitésére, mindenütt igyekeztem a fenforgó
társadalmi és állami viszonyoknak közgazdászati oldalát kiemelni. Ha ezen
irányban kénytelen voltam sokhelyt a jelen állapotokat kevésbé kecsegtető
szinben feltüntetni, azt azon meggyőződésben tettem, hogy a statistikának
főjellege a hüség, feladata nem a szépszinezés hanem a valóságnak
visszatükröztetése.
Iparkodtam mind azon által a socialis bajokat, sem nem nagyitva, sem nem
lefátyolozva, ha mindjárt meztelenül is de a helyzet komolysága sugalta
higgadtsággal és mérséklettel bemutatni; a sajgó sebeknek őszinte ugyan de
kiméletes feltárásától előbb várván felismerést és gyógyitási készséget,
mint azoknak kiméletlen felszaggatásától.
A méltányló birálat, melylyel szerencsés voltam a jelen munka egyes
füzeteivel találkozni, ha mindjárt hajló voltam is azt a birálóknak inkább
jó akaratom mint a kivivott parányi eredmény iránti kegyeletéből
következtetni, nem csekély buzditásomra volt, hogy a felköltött
közvárakozásnak megfelelni és a fárasztó adatgyüjtés mellett csak lassabban
haladhatott munkát minél gyorsabban befejezni siettem.
Annak daczára végül, hogy volt fáradozásaim Sissiphus-munka jellegét
magokra öltik, kivánnom kell, hogy a jelen munkával ugy járjak mint
nagynevü tudósunk Pray, ki statistikai munkához fogván akaratja ellen
történetet irt; igen is a közügy érdekében kivánnom kell, hogy jelen
munkám, nem a statistikai czélnak szem elől tévesztése, hanem az események
sora által, jelesen a Magyar kérdésnek szerencsés megoldásából az összes
birodalmi közállapotoknak okvetlenül bekövetkezendő teljes átalakulása
folytán mielőbb és mi tartósabban egy letünt korszak történetére váljék.
April hó 1865.
A SZERZŐ.