Tétel adatlapja
CÍMLAP
Kálmán Anikó
A felnőttoktatásban és -képzésben alkalmazható kompetenciaelvű módszerek és azok alkalmazhatósága

TARTALOM, BEVEZETÉS



Tartalom

Bevezetés

I. A kompetenciákról
I.1. Definíció, szerkezet, taxonómia

II. A tanítás mint professzionális tevékenység kompetenciái
II.1. Mi a curriculum?
II.2. Curriculum és program
II.3. Curriculum és felnőttoktatás
II.4. Curriculum modellek
II.5. A kompetenciák azonosítása, foglalkozáselemzés, DACUM

III. A felnőttoktatók kompetenciái

Irodalomjegyzék
Kompetencia-kérdőív
Jegyzetek
Tartalomjegyzék



Bevezetés

A kutatás célja

A kompetencia meghatározott társadalmi tevékenység előírt teljesítményszintű végzésének belső, személyi feltétele, amely akkor is létezik, amikor éppen nem nyilvánul meg, az egyén személyi tulajdon(ság)a, de tartalmát tekintve integrált társadalmi termék. A kompetencia általános fogalommal képesség, de komplex képesség, egyszerűbb vagy általános képességekből álló képesség, funkcionális "képességrendszer".

Kétféle átfogó rendszer között célszerű különbséget tenni: a kompetenciák és az általános képességek között. Ahányfajta foglalkozás, tevékenységi kör létezik, annyiféle kompetencia definiálható. A kompetenciát a tevékenység tárgya, tartalma szervezi egységgé, vagyis tárgyfüggő, specifikus "nagyrendszer".

A nagy strukturális komplexitású kompetenciák tanulása észrevehetően különböző minőségi szintet érhet el, a hozzájuk tartozó "megfigyelhető teljesítményszinteket" tekintve. Mivel a kompetenciákban a készségek a meghatározó elemek, a kompetenciákat gyakran csak készségekként emlegetik, illetve a kompetenciák fajtáit a készségek szerint próbálják rendszerezni. A leggyakoribb rendezési szempont a tevékenységi terület és a gyakorlati fontosság.

A Nemzeti Felnőttképzési Intézet 2004 elején megbízta a Debreceni Egyetem Lifelong Learning Központját azzal, hogy végezzen kutatást az alábbi témákban:

- Támpontokat adni a felnőttképzés kutató és képző intézményei számára a kompetencia elvű módszerek bevezetéséhez, illetve széleskörű elterjesztéséhez.

- Elkészíteni, felmérni a szakmai vállalkozási, módszertani és társadalmi kompetenciák egész életen át tartó fejlesztésének egyéni és társadalmi feltételeit.

- Megállapítani, hogy a készségek, attitűdök, tapasztalatok hogyan fejlődtek és épültek be a képzésben résztvevők körében az ilyen típusú képzések eredményeként.

- Feltárni és elemezni a felnőttképzés kompetencia elvű módszereit, az elméleti meggondolások kulcspontjait, a sikeres alkalmazás tapasztalatait, különös tekintettel a képzési célokra, illetve célcsoportokra.

- A kutatási eredmények alapján javaslatokat tenni a kompetencia-elv és módszer széleskörű elterjesztésének feltételeire.

- Az Európai Uniós Lifelong indikátorokat regionálisan és szektorálisan felmérni.

- Kialakítani a formákat, rendszereket, amelyek gondozzák a kompetenciákat a társadalmi partnerségi, munkaadói és munkavállalói oldalon.

...

A főbb eredmények

Vizsgálatok sora foglalkozott a kompetenciaalapú képzés tartalmi és módszertani kérdéseivel, kevesebb figyelem irányult a hallgatók véleményének vizsgálatára, értékválasztásaik feltárására, tapasztalataik elemzésére. Ennek hiányában a hazai viszonyokhoz nehezen adaptálhatók a nemzetközi eredmények, így viszont körvonalazhatók azok a tendenciák, amelyek mentén a kompetenciák elvégezhetőek.

A megkérdezettek, a tanfolyamok - Kliensoktató és egészségügyi menedzser, közösségorientált ápoló, Új trendek az egészségügyi dolgozók körében, Vezetői készség, kompetencia, Otthoni szakápolás, EU pályázatíró, referens és Oktatási vállalkozások - hallgatóinak fele (101 fő), nagyobbrészt nők, 26%-uk férfi. Úgy tűnik, az ilyen típusú továbbképzések inkább a nők körében kedveltek, ez a LLL központ többi kurzusára is jellemző.

A foglalkoztathatósági készségek választásai alapján úgy gondolják, hogy az önbizalommal rendelkező, gyakorlati élettapasztalatait hasznosító, gondolkodva cselekvő és kötelezettségeit teljesítő munkavállaló az ideális. Itt is figyelemreméltó, hogy a konkrétabb kompetenciák, mint a szak- és idegen nyelvi ismeretek, a kommunikációra vonatkozó készségek, a közösségekhez kapcsolódóak kevésbé fontosnak tűnnek. A kulcskészségek köréből a választások alapján a céltudatos információgyűjtés és feldolgozás, az együttműködés és a tanulás-teljesítményfejlesztés fontosságát ismerik fel. A gyakorlati tevékenységhez kapcsolódó kompetenciák: a mérés, számolás és számítógép-használat az előzőekhez képest kevesebb pontszámot kapott.

Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a megkérdezett hallgatók azon kompetenciákat értékelik magasra, melyek átfogóbbak, általánosabbak. Kevésbé értékelik azokat a kompetenciákat, melyek konkrétabbak, közvetlenebbül kapcsolódnak a mindennapi munka világához.


×