CÍMLAP
|
TARTALOM, BEVEZETÉS |
Tartalom
Bevezetés
I. A kompetenciákról
I.1. Definíció, szerkezet, taxonómia
II. A tanítás mint professzionális tevékenység kompetenciái
II.1. Mi a curriculum?
II.2. Curriculum és program
II.3. Curriculum és felnőttoktatás
II.4. Curriculum modellek
II.5. A kompetenciák azonosítása, foglalkozáselemzés, DACUM
III. A felnőttoktatók kompetenciái
Irodalomjegyzék
Kompetencia-kérdőív
Jegyzetek
Tartalomjegyzék
Bevezetés
A kutatás célja
A kompetencia meghatározott társadalmi tevékenység előírt
teljesítményszintű végzésének belső, személyi feltétele, amely akkor is
létezik, amikor éppen nem nyilvánul meg, az egyén személyi tulajdon(ság)a,
de tartalmát tekintve integrált társadalmi termék. A kompetencia általános
fogalommal képesség, de komplex képesség, egyszerűbb vagy általános
képességekből álló képesség, funkcionális "képességrendszer".
Kétféle átfogó rendszer között célszerű különbséget tenni: a kompetenciák
és az általános képességek között. Ahányfajta foglalkozás, tevékenységi kör
létezik, annyiféle kompetencia definiálható. A kompetenciát a tevékenység
tárgya, tartalma szervezi egységgé, vagyis tárgyfüggő, specifikus
"nagyrendszer".
A nagy strukturális komplexitású kompetenciák tanulása észrevehetően
különböző minőségi szintet érhet el, a hozzájuk tartozó "megfigyelhető
teljesítményszinteket" tekintve. Mivel a kompetenciákban a készségek a
meghatározó elemek, a kompetenciákat gyakran csak készségekként emlegetik,
illetve a kompetenciák fajtáit a készségek szerint próbálják rendszerezni.
A leggyakoribb rendezési szempont a tevékenységi terület és a gyakorlati
fontosság.
A Nemzeti Felnőttképzési Intézet 2004 elején megbízta a Debreceni Egyetem
Lifelong Learning Központját azzal, hogy végezzen kutatást az alábbi
témákban:
- Támpontokat adni a felnőttképzés kutató és képző intézményei számára a
kompetencia elvű módszerek bevezetéséhez, illetve széleskörű
elterjesztéséhez.
- Elkészíteni, felmérni a szakmai vállalkozási, módszertani és társadalmi
kompetenciák egész életen át tartó fejlesztésének egyéni és társadalmi
feltételeit.
- Megállapítani, hogy a készségek, attitűdök, tapasztalatok hogyan
fejlődtek és épültek be a képzésben résztvevők körében az ilyen típusú
képzések eredményeként.
- Feltárni és elemezni a felnőttképzés kompetencia elvű módszereit, az
elméleti meggondolások kulcspontjait, a sikeres alkalmazás tapasztalatait,
különös tekintettel a képzési célokra, illetve célcsoportokra.
- A kutatási eredmények alapján javaslatokat tenni a kompetencia-elv és
módszer széleskörű elterjesztésének feltételeire.
- Az Európai Uniós Lifelong indikátorokat regionálisan és szektorálisan
felmérni.
- Kialakítani a formákat, rendszereket, amelyek gondozzák a kompetenciákat a
társadalmi partnerségi, munkaadói és munkavállalói oldalon.
...
A főbb eredmények
Vizsgálatok sora foglalkozott a kompetenciaalapú képzés tartalmi és
módszertani kérdéseivel, kevesebb figyelem irányult a hallgatók
véleményének vizsgálatára, értékválasztásaik feltárására, tapasztalataik
elemzésére. Ennek hiányában a hazai viszonyokhoz nehezen adaptálhatók a
nemzetközi eredmények, így viszont körvonalazhatók azok a tendenciák,
amelyek mentén a kompetenciák elvégezhetőek.
A megkérdezettek, a tanfolyamok - Kliensoktató és egészségügyi menedzser,
közösségorientált ápoló, Új trendek az egészségügyi dolgozók körében,
Vezetői készség, kompetencia, Otthoni szakápolás, EU pályázatíró, referens
és Oktatási vállalkozások - hallgatóinak fele (101 fő), nagyobbrészt nők,
26%-uk férfi. Úgy tűnik, az ilyen típusú továbbképzések inkább a nők
körében kedveltek, ez a LLL központ többi kurzusára is jellemző.
A foglalkoztathatósági készségek választásai alapján úgy gondolják,
hogy az önbizalommal rendelkező, gyakorlati élettapasztalatait hasznosító,
gondolkodva cselekvő és kötelezettségeit teljesítő munkavállaló az ideális.
Itt is figyelemreméltó, hogy a konkrétabb kompetenciák, mint a szak-
és idegen nyelvi ismeretek, a kommunikációra vonatkozó készségek, a
közösségekhez kapcsolódóak kevésbé fontosnak tűnnek. A kulcskészségek
köréből a választások alapján a céltudatos információgyűjtés és
feldolgozás, az együttműködés és a tanulás-teljesítményfejlesztés
fontosságát ismerik fel. A gyakorlati tevékenységhez kapcsolódó
kompetenciák: a mérés, számolás és számítógép-használat az előzőekhez
képest kevesebb pontszámot kapott.
Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a megkérdezett hallgatók azon
kompetenciákat értékelik magasra, melyek átfogóbbak, általánosabbak.
Kevésbé értékelik azokat a kompetenciákat, melyek konkrétabbak,
közvetlenebbül kapcsolódnak a mindennapi munka világához.