Tétel adatlapja
CÍMLAP
Szilágyi Sándor
Erdély és az északkeleti háború

TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

I. kötet
1648

I. A kozák lázadás kezdetei. IV. Ulászló halála. Chmielniczki Bogdán
Erdélylyel szövetkezni akar. Felszólítása Rákóczyhoz. Rákóczy halála.
Követségei. János Kázmér királylyá választása.

II. Portai tárgyalások. Gyárfás Ferencz kapitiha.

Levelek és Akták

1649

I. Chmielniczki előnyomulása Lemberg ellen. Alkudozása János Kázmérral. II.
Rákóczy György magatartása e választással szemben, igyekezete a koronázást
meghiusítni. A koronázási országgyűlés. A lengyelek merev magatartása a
kozákokkal szemben, ezek tárgyalása Rákóczyval, Rácz és Mósa követsége.
Gillányi követsége Lupulhoz. Lengyel követségek a czárhoz s Erdélybe.
Dániel J. Lengyelországban, Wielopolszki Erdélyben, Göcs Pál a kozákoknál:
ajánlatok Zsigmond herczegnek. A vinczi tanácskozmányok. A hetmán
erőfeszítései, tatár segély. A zborowi döntő ütközet s béke. A november
22-iki lengyel országgyűlés. Tetera Pál erdélyi követsége. György és Zsigmond
herczeg aspiratiói a lengyel trónra. Lubienieczki jelentései. Klobusiczky
követsége.

II. A porta követelése az adó felemelésére. Wesselényi Ferencz ellenséges
magatartása. A westphaleni béke.

III. Portai tárgyalások. Serédy főkövetsége. Gyárfás kapitiha.

Levelek és Akták

1650

Klobusiczky varsói követsége. Márjásy követsége a hetmánhoz. Zboró a
makoviczai uradalom székhelye mint a lengyel-oláh-kozák tárgyalások
központja, tisztikara mint diplomacziai testület. A moldvai viszonyok,
Lupul vajda leányának eljegyeztetése Zsigmond herczeggel. Lupul szószegése.
A zborowi béke következményei. Chmielniczki új seregbeosztása. Tatár és
orosz követségek Varsóban. Gúnyirat a czár ellen. Rákóczynak magatartása a
lengyel-kozák viszályban. Lupul leányának eljegyzése Chmielniczki fiával,
ki kirablotta Moldvát. Chmielnieczki fegyverkezése, támadó fellépése.
Moldvát újabban kirabolja, tatár hadak beütése Moldvába. Lupul lengyel
indigenává lesz. Rákóczy követsége a lengyelekhez, tatárokhoz, a moldvai
vajdához s a kozák hetmánhoz. A varsói viszonyok. Radzivil titkos
összeköttetése Rákóczyval.

II. A portai viszonyok. Sulyok István követsége a portára. Jósika István
kapitihasága. Ebeni és Boros követségei.

Levelek és Akták

1651

I. Kozák-lengyel háború. A lengyel király törekvése, hogy Rákóczyt
megnyerje. A hetmán erőfeszítése, hogy segélyt nyerhessen. Göcs Pál
tárgyalásai a hetmánnal. A lengyelek gyanakodása. Rákóczy György
töprengései, kozák követek Erdélyben. A hetmán felajánlja Rákóczynak a
kozák királyságot. Boros a portán. Göcs Pál küldetése Kozákországba. A
beresteshkói csata. Radzivil diadalai, bevonulása Kiewbe. A lengyelek
diadalai, a bjela-zerkowi béke, különböző követségek Rákóczy udvarában. A
lengyelek Rákóczy csatlakozását kívánják a kozákok ellen. Lupul
megbízhatatlan magatartása.

II. Rákóczy György első összeköttetései a svédekkel. Skytte Benedek erdélyi
küldetése. Találkozása Zsigmond herczeggel, György fejedelemmel.

III. Portai tárgyalások. Földváry Ferencz kapitihasága. Boros főkövetsége.

Levelek és Akták

1652

I. Rákóczy és a kozákok közti viszony lazábbá lesz. János Kázmér a
jezsuitákat pártfogásába veszi. Chmielniczki fia és Lupul leánya házassága.
A lengyelek megveretése Batownál. Lupul készülete Máté ellen. A menyegző
Timusz és Lupul leánya közt. Rákóczy követsége. Chmielnieczki az oroszokkal
akar szövetkezni. Alexei Michailovits tagadó válasza. Lengyel előkészületek
a háborúra.

II. A portai viszonyok. Boldvai kapitihasága. Boros főkövetsége. Skytte
Konstantinápolyban. Sebessy kapitihasága. Serédy főkövetsége.

Levelek és Akták

1653

I. Lupul törekvése Rákóczy megbuktatására. A portának tesz ajánlatokat,
hogy Mihály birodalmát helyreállítja. Rákóczy követsége Czeherinbe. Terve,
hogy a két oláh vajdasággal szorosabb összeköttetésbe lépjen. Az
országgyűléssel megszavaztatja a moldvai háborút. Követsége Radzivilhez, a
lengyel királyhoz. Wesselényi Ferencz és Lupul összeköttetése. (248. 1.)
Bojárok lázadása. Rákóczy hadat küld Moldvába. Stefán Girgicze az elűzött
Lupul helyett vajdává választatik. Rákóczy táborbaszállása. Diadal
Teleschin folyó mellett. A tatárok beavatkozása. A hetmán követsége
Rákóczyhoz. Morstyn követsége. Szaplonczay követsége. A gliliáni lengyel
tábor. Lupul további táborozása. Georgius Stephanus visszafoglalja székét,
Lupul testvére elfogatik s Erdélybe küldetik. Lupul utolsó vergődései.
Szucsava ostroma. Konrandszki és Dönhoff lengyel csapatokkal jőnek. Kemény
hadakat vezet Moldvába. Timusz halála. Szucsava feladása. Tatár segélyhadak
s a lengyelek békéje a tatárokkal. Bethlen János és Mikes Mihály követsége.

II. A portai viszonyok. Rarcsay főkövet. Torday Ferencz kapitihasága.

Levelek és Akták

1654

Tatárok és lengyelek alkudozásai. Chmielniczki az orosz czárral alkudozik.
Aláadja magát. Leteszi a hűségesküt. A czár háborúra készül Lengyelország
ellen. Rákóczy törekvése, hogy a békét helyreállítsa. Kozák követség
Rákóczynál. Gilányi Gergely lengyelországi követsége, utasítása. Varsói
viszonyok. Rákóczy szívélyes viszonya Radzivillel helyre áll. Radzivil
emlékirata. A czár táborba szállása, sergét május 15-dikén megindítja.
Trubeczki fővezér. Lengyelország előkészületei. Breganowszki portai
követsége. Máté vajda halála. Sorban Konstantin vajdává emeltetése.
Chmielniczki óvatos magatartása. A tatár khán halála. Klobusiczki és Mikes
küldetése Lengyelországba. Az indigenatus Rákóczy fiának s három erdélyi
főúrnak megadatik. Szmolenszk ostroma. Chmielniczki semleges magatartása.
Követeket küld Erdélybe. Az új krimi khán.

II. A portai viszonyok. Thorday kapitihasága. Várady kineveztetése helyére.

III. Krisztina lemondása Károly Gusztán javára. Alkudozások a lengyelekkel.

Levelek és Akták

1655

I. Oroszország viszonyai az év elején kedvezőtlenek. Svéd követ a czárnál.
Lengyel király szövetsége a tatárral, hadaik egyesülése. A drysipoli csata.
Lengyelország zilált viszonyai. Törekvései, hogy szövetséges társakat
találjon. Alkudozásai Rákóczyval. Schaum Konstantin küldetése a protestáns
fejedelmekhez. A tatárok közvetítésére elhatározza, hogy segélyt ad a
lengyeleknek. Székely és Rácz követsége a khánhoz, Luczé Chmielnieczkihez.

II. A szeménység lázadása Oláhországban. A márczius 12-iki vérengzés. Dikul
szpotár menekülése. Konstantin vajda találkozása a szilisztriai pasával,
együttesen sürgetik Rákóczy interventióját, ki elrendeli a hadfelkelést s
ápril 28-ára Fejérvárra országgyűlést hív össze. Rákóczy feszült viszonya
Konstantinnal, de ennek daczára elhatározza a beavatkozást. A menekült
bojárok sürgetik Rákóczy beavatkozását, azokat a bojárokat pedig, a kik a
beavatkozást ellenezték, a vajda mint követeket küldi Erdélybe, hol ezek
elfogatnak, s leteszik az esküt. A lázadó bojárok a kozák hetmántól kérnek
segélyt. Rákóczy s a moldvai vajda ez alatt megállapítják a közös
beavatkozás tervét s a vajda megindul Mikessel. Ez alatt Rákóczy is
elindítja hadait, de a bojárok elfogatása elkeseríti a honmaradtakat s ezek
Hericzát választják vajdává. Rákóczy beérkezése Oláhországba s alkudozása
Hericzával, Hericza megveretése, menekülése. Rákóczy egyesül Konstantinnal,
hazatérése, hova Hericzát behozzák. Boros mint helytartó Oláhországban
marad. Az ország pacificálása. Boros halála.

III. Schaum küldetése. Fogadtatása X. Károly svéd király s Cromwell angol
protector által. Kihallgatás Cromwellnél. Schaum hazatérése.

IV. Lengyelország csalódott a tatár szövetségben. Feszült viszonya a svéd
királylyal, ki hadat ízen neki. Károly készülődése. Tárgyalásai az érdekelt
államokkal, de terveit mély titokban tartja. János Kázmér Varsóba május 15-ére
országgyűlést hirdet. X. Károly Lengyelországba üt. Welling küldetése
Rákóczyhoz. Abbas Dániel kozák követ. Svéd követ a kozákokhoz. Károly
elfoglalja Nagy-Lengyelországot, az oroszok és kozákok Lemberg felé
nyomulnak. A lengyel király és Potocki Erdély segélyét sürgetik. Welling
Rákóczy udvarában. Kozakowski mint Potocki követe s Szumowszki a János
Kázmér követe haza érkeznek. Károly diadalai. Potocki grodeki veresége.
Lemberg ostroma. Potocki ismételve segélyért fordul Rákóczyhoz, ki Sebesi
Ferenczet magához hivatja. Sebesi Kozakowszkival Potockihoz mennek,
kiegyezés a segélyadásra nézve. Lengyelország haszontalan erőfeszítései a
három ellenséggel szemben függetlensége visszavívására. Kis-Oroszország
meghódolása. Sebesi hazaérkezése, és újabb küldetése Lengyelországba s a
svéd királyhoz Jakabfalvyval együtt. Rákóczy a közvetítő szerepre vágyott.
A dán király és III. Ferdinánd császár tárgyalásai az orosz czárral.
Chmielnieczki magatartása. Lemberget megsarczolja. A tatárok rablóbeütései.
Lengyelország maga kezd megmentéséről gondoskodni. Lubienieczki küldetése
Erdélybe. A Kis-Lengyelországban levő főurak Rákóczynak felajánlják a
lengyel koronát, s ez Mikest küldi Varsóba hozzájuk, hová a lengyel
főurakat meghívták bizalmas tanácskozásra. Mikes tárgyalásai Lublinban a
lengyel főurakkal, Rákóczy fiának, Ferencznek, a lengyel király által
örökbe fogadása felett s ezzel szemben követeléseik. Sebesi utazása a svéd
királyhoz. A brandenburgi fejedelem szövetkezése Lengyel-Poroszországgal.
X. Károly beveszi Thornt. Sebesi találkozása Reinerrel. Jakabfalvi
csatlakozása. Deczember 6-iki kihallgatás Károly által. Sebesi előadása.
A pontozatok írásban beadatnak. Hirtelen elindulás Thornból. Károly
megérkezése Königsbergbe. A svédek előnyomulása Poroszországban. A
königsbergi kiegyezés a svéd király s brandenburgi fejedelem közt. Károly
folytatja a tárgyalást az erdélyi követekkel. A választ Schiffelbeinban
adja ki. Szóbeli izenete.

V. Portai tárgyalások. A moldvai vajda levelei. A kozák hetmán kétszínű
magatartása. Várady István kapitihasága, kit őszszel Balogh Máté vált fel.
Harsányi viszálya Váradyval. Harsányi jellemzése, levelei. Lupul intrikái a
portán. A porta magatartása Rákóczy lengyel királysági aspiratióival
szemben. A portai jelentések

Levelek és Akták

II. kötet
1656

I. Lengyelország törekvései a svéd iga lerázására. János Kázmér
visszatérése. Tárgyalások Rákóczyval. Lucz követsége a kozákokhoz.
Prazmowszki követté neveztetik.

II. Dániel archimandrita küldetése. Prazmowszki Erdélyben. Sebessi Ferencz
küldetése a kozákokhoz, Ráczé az orosz czárhoz.

III. Sternbach és Welling svéd követek utasításai. Kowalowszki Rákóczynál.
Wojakowszki követsége. Sternbach és Welling alkudozása. Az erdélyi svéd
szövetség. Horváth küldetése. Rákóczy készülődései.

IV. A portai tárgyalások

Levelek és akták

1657

I. Rákóczy támadása Lengyelország ellen. Szelepcsényi követsége. Krakó
elfoglalása. Csatlakozása a svéd királylyal. Rákóczy bukása.

II. Az erdélyi viszonyok. Alkudozások a kozákokkal. Rákóczy bekeríttetése,
fegyverletétele. A miedziboshi szerződés.

III. Rákóczy hazaérkezése. A szamosújvári gyűlés. Rákóczy lemondása a
fejedelemségről, Rhédey megválasztása.

IV. Balogh Máté követsége a tatárokhoz

Levelek és Akták

1658-60


II. Rákóczy György utolsó küzdelmei. Első (1658-iki) visszahelyhezése a
fejedelmi székbe. A török invasio. Barcsay fejedelemmé választása. Rákóczy
Váradot s a szászokat kiereszti kezéből. Második visszahelyhezése (1659).
Utolsó küzdelmei: megsebesülése a gyalai csatatéren. Halála

Levelek és Akták



Előszó

A Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottsága a magyar történetnek az európai történettel való összefüggését felderítni s lehetőleg tisztázni egyik feladatává tette. Erre vonatkozólag kiadványai sorozatában már eddigelé is több értékes collectio jelent meg. Jelen collectiónak publicálása annyival inkább időszerűnek látszott, mert újabb időben nemcsak a német, hanem az osztrák, orosz, svéd és lengyel történetírók is behatóbban kezdték tanulmányozni azt a kort, mely a harmincz éves háborút követte, s melynek legkimagaslóbb eseménye az úgynevezett északi háború. Mindenik nemzet történetírója azonban leginkább azon volt, hogy e nagyfontosságú küzdelemben saját hazájának részvételét derítse fel, úgy hogy az egészről egységes képet még is csak akkor lehetend alkotni, ha a forrásoknak jelentékeny része közzé lesz téve. De hogy ez elérhető legyen, szükséges, hogy a nagy küzdelemben részvevő országok mindnyájan járuljanak a munkához.

Igaz ugyan, hogy a Magyar Tud. Akadémia Történelmi Bizottsága már 1874-ben a »Monumenta Hungariae Historica: Diplomatarium« XXIII-ik kötetében adott ki egy okmánytárt, melynek czíme: »Okmánytár II. Rákóczy György diplomácziai összeköttetései történetéhezu s mely ezen idők történetéhez nyújt adalékot - de ezen kötet koránt sem meríti ki az anyagot. A magyar országos levéltár újabb rendezése alkalmával kitűnt, hogy itt még egy sereg olyan okmány őriztetik, melyek épen ezen korra, s jelesül II. Rákóczy György diplomácziai összeköttetéseire vonatkoznak.

Szükségessé vált tehát, hogy a megjelent kötet újabb publicatióval pótoltassék, illetőleg egészíttessék ki, mert csak ez által válik lehetővé Erdély szerepét ezen mozgalomban tisztába hozni, s constatálni diplomácziai összeköttetését az északkeleti államokkal. De hogy a gyűjtemény lehetőleg teljes képét adja az alkudozásoknak s eseményeknek, a külföldi levéltárakból is be kellett szerezni az ott őrzött anyagot. S habár épen e tekintetben még mindig marad fenn pótolni való, - miután kivált a lengyel levéltárak szét vannak szórva s nehezen hozzáférhetők, - azt hiszem még is nyújt e gyűjtemény annyit, mennyi alkalmas lesz a külföldi történetírók figyelmét oda irányozni, hogy kutatásaikat hazájuknak keleti összeköttetéseire is terjeszszék ki, mert csak ez úton sikerülend nekik egyik-másik homályos kérdést tisztába hozni.

Most tehát, midőn e gyűjteményt átadom a hazai és külföldi történetíróknak s búvároknak, hálás köszönetemet fejezem ki mindazoknak, kik annak létrehozásához segédkezet nyújtottak; jelesül báró Taubenak, a svéd állami levéltár igazgatójának, mint a kinek nemcsak sok becses anyagot köszönhetek, hanem azért is, mert ő volt az, ki báró Skytte jelentéseit lefordíttatta németre (jelen gyűjtemény a magyar fordítást hozza, a német fordítás az Ungarische Revue 1890-iki folyamában látott világot), továbbá a lembergi Ossoliński-könyvtár igazgatójának, a bécsi állami levéltár igazgatójának, Arneth Alfréd lovagnak, dr. Károlyi Árpádnak, ki ama levéltárban a kutatásokat, másolásokat eszközölte, s dr. Thallóczy Lajosnak ki az oroszországi levéltárakban kutatott s másoltatott; végre dr. Pauler Gyula orsz. ltári igazgatónak, Nagy Gyula allevéltárnoknak, Tagányi Károly levéltári tisztviselőnek, ki a levéltári anyag összehordásában volt segélyemre s végre Pettkó Béla öcsémnek, ki az indexet készítette, az okmányoknak collationálásánál s a rejtelmes levelek kulcsai feloldásánál segélyemre volt.

Budapesten, 1890 október 5-én.
Szilágyi Sándor.


×