CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
Előszó az online megjelenéshez
1. Bevezetés
1.1. Az élettörténeti megközelítés módszere
1.2. A életmód és az élettörténetek
1.3. Az emlékezési mechanizmus és az élettörténetek alkotásmódja
2. A helyszín: Rákospalota
2.1.Rákospalota-Ófalu rövid története
2.2. A néprajzi gyűjtés és az adatok feldolgozásának módja
2.3. Az interjúalanyok bemutatása
3. A munka és az életmód minősége
3.1. "Ebbe bele kell születni."
3.1.1. A gazdaság
3.1.2. A piacozás
3.1.3. A tejhordás
3.2. Önálló gazdává válás ideje és a háborút követő változások
3.3. "Mint a jobbágyoknak, be kellett lépnünk, ez lett a sorsunk."
4. Hagyományos társadalmi intézmények és kapcsolatok
4.1. "Szép emlékeim vannak" A gyermekkor
4.1.1. A család
4.1.2. Az iskola
4.1.4. Társas élet, szabadidő, epizódok családtagokról
4.2. "Ez is kötött a mivoltunkhoz, barátnősködtünk" Ifjúkori kortársi kapcsolatok
4.3. "Akkor kezdődött a rosszabbik élet" Élet a házasságban
4.3.1. "Én olyan menyecske vótam, hogy engem nem szerettek" A menyecske sora
4.3.2. A férj
4.3.3. "Julikának nem volt már földszeretete" A gyerekek
4.4. Kapcsolati hálók a közösségben
5. "Amit hozott a sors, azt kikerülni nem lehetett" Az életpálya értékelése és az önmegvalósítás formái
Összefoglalás
Irodalom
Függelék
I. Képek
II. Rajz a határról
III. Térképreprodukció
IV. Kapcsolathálók ábrázolása
Adattár
Epilógus - 2007
Előszó
A rákospalotai múltra vonatkozó kutatásom valóságos "oral history"
dokumentummá kerekedett, habár valójában néprajzi gyűjtésről van szó és
írója is etnográfus, nem pedig történész, vagy szociológus. Mindkét
szaktudomány közel áll a néprajz szemléletéhez, bizonyos mértékben.
Miről is van hát szó a dolgozatban? A termelőszövetkezetbe erőszakkal
betuszkolt parasztok életének édes-keserű visszaemlékezése olvasható, három
asszony életén keresztül. Egy elemző néprajzi dokumentációt tart a kezében
az olvasó, egy résztvevő megfigyelésen alapuló intenzív antropológiai
terepmunka eredményét, melyet eredeti változatában magnófelvételek és fotók
is kiegészítenek. Megrázó és felkavaró tartalmú élettörténeti feldolgozások
ezek, melyek egyre csak erősítik bennünk azt az elmúlt 18 év során
mindinkább kikristályosodó meggyőződésünket, hogy ennek nem kellett volna
így történnie. Mindazonáltal kézenfekvőnek látszik párhuzamba állítani e
rákospalotai mintával a padovai parasztság átalakulásáról írott
dolgozatomat (lásd. Urbanizálódó parasztok? c. az online kiadású Ring
Magazin / Hazai Tükör / Tudomány rovatban, továbbá az Internet Archive c.
online archívumban). Újfent szembesülhetünk vele, hogy bár Európa
szerencsésebb fertályán szintén végbement az amúgy korszakunkra
univerzálisan jellemző paraszti átalakulás - vagy éppen most megy végbe
- ám semmi esetre sem drasztikus és ezért elítélendő politikai lépések
bevezetése kíséretében.
Születésem óta Rákospalotán élek. Természetes volt számomra, hogy első
tudományos igényű dolgozatomat e vidéknek szentelem. (1993-ban védtem meg
szakdolgozatomat) Az egykor virágzó paraszti gazdaságok életéről írok,
tényszerűen értelmezve és a néprajzi bemutatás hangnemében. A múltból
csendülő visszhangok elsősorban életpályaelemzéssel bontakoznak ki előttünk
a következő lapokon.
Számomra a legfontosabb annak a bennem évtizedek óta gyakran felmerülő
kérdésnek a megválaszolása volt, hogy tulajdonképpen milyen átalakulási
folyamat zajlott le Rákospalota egykoron független falusi település
paraszti közösségében? És vajon, miként tanúskodik az egyéni életpályaív
azokról a 20. század elején közepén lezajlott drasztikus változásokról,
melyek a mára is kihatással vannak? Továbbá, hogyan látják a közösség
szerves tagjaiként az egyének, a jelenből visszatekintve az átalakulást
megelőző időszakot, a gyermekkorukat?
Megjegyzés: A dolgozathoz tartozik Függelék is, melynek tartalma: fotók,
adatközlők személyes adatai, teljes szövegű adattár. Azonban közreadásától
itt racionális okból és adatközlőim adatainak védelme érdekében eltekintek.