Bevezetés

A hetedik...

A hét rejtélyes és misztikus szám: fontos szerepet tölt be a népi hiedelmekben, mesékben, vallásos példázatokban. És úgy tűnik, a hét nem különben fontos szám a magyarországi World Internet Project, vagyis a WIP-kutatások történetében is. 2007-ben ugyanis hetedik alkalommal készült el az adatfelvétel. Az elmúlt hét évben mindig izgatott várakozás előzte meg az adatok nyilvánosságra kerülését, és a legfőbb kérdés mindvégig az volt, hogy vajon idén megtörténik-e majd a nagy áttörés: átfordul-e a magyar információs társadalom fejlődése a dinamikus terjedés szakaszába. Nos, úgy tűnik, hogy 2007-ben egy ilyen változás összképe bontakozik ki az adatokból: az eddigi lassú bővülés - amely nemzetközi összehasonlításban leginkább a kedvezőtlen pozíciónk konzerválására volt elegendő - felgyorsult, az alapvető penetrációs mutatók az elmúlt egy évben jelentősen megugrottak.

Különösen feltűnő a növekedés az internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások, illetve az internethasználók arányában. Egy év alatt 14 százalékponttal nőtt azoknak a háztartásoknak az aránya, ahol elérhető a világháló, ami a korábbi 6 százalékpontos növekedési ütemnek több mint duplája! Ez azt jelenti, hogy 2007 nyarán már a magyarországi otthonok 35%-ában lehetett internetezni. Hasonló tendenciák figyelhetők meg az internethasználat terén: a korábbi években rendre 4 százalékpontos bővülés idén 9 százalékpontra nőtt, amelynek eredményeképpen a 14 éves és idősebb magyar lakosságnak már 45%-a használja rendszeresen az internetet. Hasonlóan az elmúlt évek tendenciáihoz, idén is figyelemre méltó a szélessávú kapcsolatok dinamikus térhódítása. Kijelenthetjük, hogy a betárcsázós telefonmodem immáron a múlté - ma az otthoni hozzáférések 83%-a ADSL vagy kábel, amely nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő.

Nehéz lenne egyértelműen megmondani, hogy mi az oka ennek a hirtelen megugrásnak. Nyilvánvaló, hogy szerepet játszik az internet-előfizetési díjak árának évek óta tartó folyamatos csökkenése, ami talán pont ebben az évben érte el azt a kritikus szintet, ami már sokak számára elérhetővé teszi a világhálót. Ugyan egyelőre még alig-alig mérhető a használók aránya, de az elkövetkezendő időszakban akár jelentős piaci mozgásokat és átrendeződést is beindíthat a mobil szélessáv megjelenése, ami szintén az idei évben vált mind technológiailag, mind pedig az árát tekintve valós alternatívájává a hagyományos kábeles hozzáféréseknek. A mobiltechnológia ilyen irányú fejlődése egyben izgalmas változásokat idézhet elő azzal kapcsolatban, hogy milyen formában gondolunk az internetre, mint "tárgyiasult fogalomra". A piac hozzáférést érintő, kínálati oldalának kedvező változásain kívül véleményünk szerint talán még fontosabb az a folyamat, amely során a világháló szinte észrevétlenül, de biztosan helyet kapott az élet csaknem minden területén. A szélessávú hozzáférés általános elterjedtsége, és az arra alapuló alkalmazások és szolgáltatások növekvő száma mára azoknak is értelmezhetővé és hasznossá tették az internetet, akik korábban éppen azért maradtak távol, mert úgy érezték, hogy hétköznapi életükben, a napi rutinfeladatok elvégzésében az internet felesleges. Ma már jónéhány olyan terület van, ahol az internet a "dolgok" elintézésének talán legfontosabb terepévé vált. Gondoljunk csak az ingatlan- és használtautó-piacra, a repülőjegy-értékesítére, az adóbevallásra, vagy éppen a személyes kommunikáció virtualizációjára, amely éppúgy lehet egyszerű chat, mint a számtalan funkciót felkínáló közösségi oldalak használata. Talán megkockáztathatjuk, hogy ez utóbbiak az elmúlt időszakban sok ezer ember számára könnyítették meg az internettel való megismerkedést.

Kutatásaink során azt tapasztaljuk, hogy ma már szinte nincs olyan ember, aki ne tudná, hogy mi az az internet, és ne lenne arról elképzelése, hogy milyen dolgokra használható. Lehet ugyan, hogy saját magának nincs felhasználói tapasztalata, de a környezetében élők, az unokák, kollégák, barátok, szomszédok, illetve a média, a filmek és a sorozatok mind szemléletformáló információkat közvetítenek a világhálóról. Ennek ellenére sokan még mindig azért nem interneteznek, mert azt gondolják, hogy nincs rá szükségük, vagy egyszerűen nem érdekli őket az internet - ugyanis továbbra is ezek a leggyakoribb válaszok a nem használat okát firtató kérdésre. Az elkövetkezendő néhány év kérdése így elsősorban az lesz, hogy fenntartható-e a most megfigyelt növekedési ütem? Csökkenni fognak-e összességében az egyes társadalmi csoportok hozzáférési és használati mutatóiban megmutatkozó különbségek, vagy a társadalom továbbra is jelentős kettősséget fog mutatni ezen a téren?

Reméljük, hogy a 2007-es WIP-kutatásnak a jelen kiadványban bemutatott legfontosabb eredményei mind a tudományos közösség, mind pedig az üzleti szféra és a kormányzat számára továbbra is hozzájárulhatnak a digitális technológiák magyarországi terjedésének és használatának minél alaposabb megértéséhez.