Tartalom

A kutatás főbb megállapításai
Helyzetjelentés
Főbb tendenciák
Attitűdök
Nyelvhasználat
A nyelvtudás mérése

I. A kutatás célkitűzései és módszere

II. Nyelvtanulás, nyelvoktatás
II.1. Történelmi háttér
II.2. Tanult nyelvek száma
II.3. Tanult nyelvek
II.4. Tanulási formák
II.5. Nyelvtanulás az iskolarendszeren belül
II.5.1. Közoktatás
II.5.2. Nyelvtanulás felsőfokú oktatási intézményekben
II.5.3. Hány éven át tanulták az egyes nyelveket?
II.6. A fizetős formák szerepe
II.6.1. Külön nyelvórák iskolás korban
II.6.2. Külön nyelvórák munka mellett
II.6.3. Nyelviskolában és magántanárnál tanult nyelvek

III. A nyelvoktatás színvonala

IV. Nyelviskola-választási szempontok

V. Nyelvvizsga

VI. Nyelvtudás
VI.1. A mérési módszer
VI.1.1. Szubjektív nyelvtudás-mérés: önértékelés
VI.1.2. Objektív nyelvtudás-mérés: nyelvi szintfelmérő vizsga
VI.1.3. A tényleges nyelvtudás becslése az országos reprezentatív mintán
VI.2. Nyelvtudás az egyes nyelvi készségterületeken
VI.2.1. A szubjektív és objektív tudásszint-mérés összefüggései.
VI.3. A 15-44 éves népesség tényleges nyelvtudása
VI.4. A nyelvtudás és a nyelvvizsga összefüggései
VI.5. Angol, német és orosz nyelvtudás.
VI.6. A "kisnyelvek"
VI.7. Első, második és harmadik nyelv
VI.8. Idegennyelv-tudás az egyes generációkban.
VI.9. Idegennyelv-tudás és az iskolai végzettség összefüggései.
VI.10. Nyelvtudás nemek szerint.

VII. Idegennyelv-használat

VIII. A munkahely és az idegen nyelvek

IX. Nyelvtanulási attitűdök, motivációk
IX.1. Nyelvtanulási háttér
IX.2. Nehéz-e a nyelvtanulás?
IX.3. Nyelvérzék és szorgalom
IX.4. Iskoláskori siker- és kudarcélmények a nyelvtanulásban
IX.5. Szeretünk-e nyelvet tanulni?
IX.6. Áldozatvállalás a nyelvtudásért
IX.7. A nyelvtanulás fontossága
IX.8. Motivációk
IX.9. Nyelvtanulási attitűdcsoportok

X. A nyelvtudás szerepe az életút során

XI. Nyelvek arculata