Tartalom

Előszó.

I. "Református Hiszekegy"?

Fordításbeli kisebb eltérésektől eltekintve csak egy Hiszekegy van. – Református keresztyénség nem mindenáron tagadó szembehelyezkedés másokkal. – Hiszekegy értékét az is növeli, hogy közös kincs. – Ugyanazon szavak mögött mégis eltérő háttér. – Apostoli hit hagyománya a Hiszekegyben. – A hagyomány megromlása ellen a reformáció a Bibliát állítja zsinórmértékül. – "Református Hiszekegy" háttere a Biblia.

II. "Hiszek..."

"Hinni valakiben" és "hinni valamit". – Tapasztalaton és értelmi belátáson túli bizonyosságok a Hiszekegyben. Nem emberi tekintély, hanem Isten ismerete alapján. – Emberek (egyház) fontos szerepe a hit kialakulásában. – De lényegében véve a hit Isten tulajdon szavára felel.

III. A Szentháromság titka.

A Szentháromság hitén épül fel az egész Hiszekegy. – A Szentháromság titkát emberi gondolatok nem foghatják fel. – A "lényeg" és "személyek" kifejezések értelme. – A Szentháromság ténye előtt való meghajlás. – Hálával kell fogadnunk titokzatossága ellenére is. – Egész keresztyénség közös hite.

IV. A kérdések kérdése megoldva!

A Hiszekegy első cikkelye a másodikon alapszik. – Az ember olthatatlan Isten-vágya. – Az ember különleges helyzete a világban. – Az emberi élet értelme az Isten-kérdésen fordul meg. – Az ember válaszutak előtt. – Az ember próbatételek válságaiban.

V. A világfeletti Isten titka.

Az emberi értelem magától nem oldhatja meg az Isten-kérdést. – Kijelentésében is megfoghatatlan marad Isten. – "Erkölcsi tulajdonságai". – "Természetfeletti tulajdonságai". – Isten a Teremtő viszonyában áll minden mással. – A teremtés titkának gazdagsága. – Az "Atya Isten" világfelettisége.

VI. Isten a világ ura.

A világfenntartás titka. – A világkormányzás titka. – "Természeti törvény" és "csodák". – A világkormányzás többféle módja. – A világkormányzás áttekinthetetlensége. – "Gondviselés."

VII. A bűn Isten világában.

A bűn valósága. – Az ember visszaél önelhatározó képességével. – Az emberi bűn túlvilági háttere. – Isten ítélő igazságossága. – Az embervilág a maga egészében ítélet alatt. – Isten "egyetemes kegyelme" a világkormányzásban. – Miért nem látszik végzetesnek a bűn romlása?

VIII. Isten korlátlanul szuverén.

A református keresztyénség hangsúlya a Hiszekegy első cikkelyén. – Isten uralma a bűnre is kiterjed. – Isten "parancsoló" és "rendelkező" akaratának kettőssége. – Isten a bűnt is felhasználja igazságos és kegyelmes céljaira. – Az "eleve elrendelés" (általános értelemben). – Ellenvetések ez ellen.

IX. Istenben hinni jó!

Szabadulás a jövő titkaitól való babonás félelemtől. – Egy kézben tudhatjuk a sorsunkat. – A hívő ember fegyelmezettsége és méltóságtudata. – A hívő ember örülhet sikerének. – Elviselheti veszteségeit. – Közösségeknek, nemzetének, az egész világnak sorsát is jó kézben tudhatja.

X. Isten megjelenti magát.

A második cikkely jelentősége. – Isten minden munkájában kijelenti magát. – Isten képének eltorzulása a pogány vallásokban. – A "különös kijelentés" Jézus Krisztus történeti megjelenésében. – Ennek történeti okai és közvetlen utóhatásai is hozzátartoznak a kijelentéshez. – A Biblia ennek a kijelentésnek az okmánya. – A "keresztyén vallás" nem egy a többi közül.

XI. "Én Uram és én Istenem!"

Jézus Krisztus személyének megfoghatatlan titka az Ő "kettős természetében". – "Isten Fia" egyedülálló értelemben. – "Mi Urunk" feltétlen értelemben. – A hitetlenség kísérletei személyének ésszerűbbé tételére. – Ezeknél egyszerűbb dolog valóságának teljes tagadása. – A hit elfogadja valóságának a titokzatosságát. – Isten volta a hitnek féltve őrzött bizonyossága.

XII. "Íme, az ember!"

Jézus Krisztus valóságos ember-volta. – Más, mint pogány hitregék isteni jelenései. – De bűntelen ember. – Ennek titka eredetének a csodájában rejlik. – Ember-voltában is egyedülálló tehát, és ezért érthetetlen. – De ember-volta nem elegyedik Isten-voltával.

XIII. Elegetmondó tény.

Értelmünk nem alkothat Jézus Krisztusról ellentmondásmentes fogalmat. – De életéből világosan szól Isten kijelentése. – Miért hallgat a Hiszekegy a születése és halála közötti történetről? – Magában Jézus Krisztus tényében kiviláglik Isten valósága. – Kiviláglik benne az ember rendeltetése és bűne is. – Főképpen kiviláglik a megváltó kegyelem.

XIV. Megaláztatás mind a poklokig.

Jézus Krisztus pályájának első szakasza: megaláztatása. – Ebben oldódik meg Isten igazságossága és kegyelme közötti ellentét. – Isten-volta felől nézve: a bűnt megítéli, amikor végső támadását elszenvedi. – De ugyanebben kegyelmét is kinyilvánítja. – Ember-volta felől nézve: magát áldozza az ítélet alá a bűnösök helyett. – Isten igazságosságát kielégítve, kegyelmének szabad utat nyit.

XV. Felmagasztaltatás mind a mennyekig.

A halálon túli világ titokzatossága. – Jézus Krisztus felmagasztaltatása feltámadásától visszajöveteléig. – Ennek természetessége Isten-volta szempontjából. – De megfoghatatlansága ember-volta szempontjából. – Isten Őbenne megvalósult emberré létele nem átmeneti, hanem örök tény. – Megdicsőülése a mi megdicsőülésünk záloga. – Isten pecsétje az Ő földi szolgálatán.

XVI. Mit köszönhetünk Jézus Krisztusnak?

Keresztyének megegyezése és eltérése. – Jézus Krisztus "hármas tisztsége". – Főprófétánk. – Királyunk. – Főpapunk. – E tisztségek élő egysége őbenne. – Hinni a Főprófétában. – Hinni a Királyban. – Hinni a Főpapban.

XVII. A megváltás ajándékai I.

Hit által minek a részeseivé válunk? – A megváltás ajándéka részekre bomlik. – A megigazulás (bűnbocsánat, fiúvá fogadtatás) ajándéka. – A megigazult ember bűnös ember. – A megigazulás ingyen ajándék. – Ezzel kapcsolatos ellenvetések alaptalanok. – A megigazult ember erkölcsisége.

XVIII. A megváltás ajándékai II.

A megigazulás nem végső nyugvópont. – A megigazulással új élet kezdődik. – Jézus Krisztusban, mint Főpapban hinni megtérést és megszentelődést jelent. – Megvilágosodás iskolája az Ő Főprófétasága alatt. – Szorosabb értelemben vett megszentelődés az Ő királysága alatt. – A megszentelődés lényegében emberileg nem ellenőrizhető. – Teljességre a megváltás csak a halál utáni megdicsőülésben jut.

XIX. A Szent Lélek valósága.

A Szent Lélek valósága beleértődik az eddig tárgyaltakba is. – Legsajátosabb műve a Jézus Krisztusban való hit. – A Szent Lélek nélkül a megváltás munkája kétes kimenetelű lenne. – Sőt egészen hatástalan maradna. – Emberi munkával előállított hit-forma, és a Szent Lélek által előhívott igazi hit. – A Szent Lélek, mint Jézus Krisztus ajándéka, és az Ő munkájának folytatója.

XX. A Szent Lélek munkája a kiválasztottakban.

A Szent Lélek munkájában Isten feltétlenül érvényesülő akarata megy végbe. – De úgy, mint "ható akarat". – A "Kegyelmi Szövetségnek", és a Szent Lélek munkájának ellentmondásai. – A "Kiválasztás" titka; a "Különös predestináció" értelme. – A Kiválasztottság ismertetőjele. – A predestináció-hit erőforrás.

XXI. A "kegyelmi eszközök".

Jézus Krisztus az egész embervilághoz szól az "írott Ige" és a "hirdetett Ige" által. – A sákramentumok által is. – Ezeket használja eszközeiül a Szent Lélek. – A Szent Lélek nem vezet túl Jézus Krisztuson, hanem hozzákapcsol. – Ez a kapcsolat nem dologi, hanem (a sákramentumokban is) személyes jellegű. – Jézus Krisztus jelenléte a sákramentumokban, különösen az úrvacsorában. – A Szent Lélek függetlensége és a mi függésünk a "Kegyelmi eszközöktől".

XXII. Isten egyháza.

Megváltás egyének ügye, de nem elszigeteltségükben, hanem közösségükben. – "Isten népe" az Ó- és Új-szövetségben. – Az Isten egyháza, mint "láthatatlan egyház". – Felöleli a múltat és a jövőt is. – Megjelenik "látható egyházként" is. – Az "egyház" egysége, egyetemessége, keresztyén volta, szentsége. – Hit tárgya.

XXIII. Az egyház látható megjelenése.

Az emberi engedelmesség szerepe az egyház életében. – A hívők gyülekezeti élete. – Annak középpontjában az Ige és a sákramentumok. – Tagjai csak hitvallók legyenek és azok gyermekei. – Az "egyházfegyelem" követelménye. – Gyülekezeteket összefogó szervezetek. – Pápai világegyház? – Az egyház egyetlen feje Jézus Krisztus. – A szervezeti forma nem döntő fontosságú, de nem is közömbös.

XXIV. Mind egy testnek tagjai.

A tagok egymásközti viszonya az egyházban. – Különböző természeti és kegyelmi adományok. – "Igehirdetők" és "vének". – Minden egyes tag szolgálhat. – Egymás szolgálata evilági javakkal is. – A "szentek egyessége" is hit tárgya. – Hogyan terjed ki elhaltakra is? – Viszonya az emberi élet általános közösségében. – Védekező és támadó harc annak romlásai ellen.

XXV. A közösen bírt és remélt üdvösség.

A megváltás ajándékai a hívőknek közös ügyei. – A bűnbocsánat, mint a hívő közösség ügye. – "Oldás és kötés" a "kegyelmi eszközökkel" kapcsolatban. – Köz- és magángyónás; penitenciatartás. – A "megdicsőülés" beteljesedése a feltámadásban. – A kiválasztottak összességének "megdicsőülése". – Az "örök élet" mindent magába foglaló ajándéka.

XXVI. Mire való a Hiszekegy?

A hitnek szavakban való megvallása. – Ennek haszna sajátmagunk számára: hitünknek öntudatosítása. – És hitbeli elkötelezettségünk megszilárdítása. – A hit megvallása Isten előtt. – A hit bizonyságtétele mások előtt: hitetlenek javára. - A hitvallás egyetemes kötelesség ezért. – A hitvallás haszna a hívők közösségének építésére. – Hitvallásbeli eltérések és az egység kapcsai. – A hitvallás: igénybejelentés a közösség elismertetésére.