Tétel adatlapja
CÍMLAP
Victor János
Református Hiszekegy

TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

Előszó.

I. "Református Hiszekegy"?

Fordításbeli kisebb eltérésektől eltekintve csak egy Hiszekegy van. – Református keresztyénség nem mindenáron tagadó szembehelyezkedés másokkal. – Hiszekegy értékét az is növeli, hogy közös kincs. – Ugyanazon szavak mögött mégis eltérő háttér. – Apostoli hit hagyománya a Hiszekegyben. – A hagyomány megromlása ellen a reformáció a Bibliát állítja zsinórmértékül. – "Református Hiszekegy" háttere a Biblia.

II. "Hiszek..."

"Hinni valakiben" és "hinni valamit". – Tapasztalaton és értelmi belátáson túli bizonyosságok a Hiszekegyben. Nem emberi tekintély, hanem Isten ismerete alapján. – Emberek (egyház) fontos szerepe a hit kialakulásában. – De lényegében véve a hit Isten tulajdon szavára felel.

III. A Szentháromság titka.

A Szentháromság hitén épül fel az egész Hiszekegy. – A Szentháromság titkát emberi gondolatok nem foghatják fel. – A "lényeg" és "személyek" kifejezések értelme. – A Szentháromság ténye előtt való meghajlás. – Hálával kell fogadnunk titokzatossága ellenére is. – Egész keresztyénség közös hite.

IV. A kérdések kérdése megoldva!

A Hiszekegy első cikkelye a másodikon alapszik. – Az ember olthatatlan Isten-vágya. – Az ember különleges helyzete a világban. – Az emberi élet értelme az Isten-kérdésen fordul meg. – Az ember válaszutak előtt. – Az ember próbatételek válságaiban.

V. A világfeletti Isten titka.

Az emberi értelem magától nem oldhatja meg az Isten-kérdést. – Kijelentésében is megfoghatatlan marad Isten. – "Erkölcsi tulajdonságai". – "Természetfeletti tulajdonságai". – Isten a Teremtő viszonyában áll minden mással. – A teremtés titkának gazdagsága. – Az "Atya Isten" világfelettisége.

VI. Isten a világ ura.

A világfenntartás titka. – A világkormányzás titka. – "Természeti törvény" és "csodák". – A világkormányzás többféle módja. – A világkormányzás áttekinthetetlensége. – "Gondviselés."

VII. A bűn Isten világában.

A bűn valósága. – Az ember visszaél önelhatározó képességével. – Az emberi bűn túlvilági háttere. – Isten ítélő igazságossága. – Az embervilág a maga egészében ítélet alatt. – Isten "egyetemes kegyelme" a világkormányzásban. – Miért nem látszik végzetesnek a bűn romlása?

VIII. Isten korlátlanul szuverén.

A református keresztyénség hangsúlya a Hiszekegy első cikkelyén. – Isten uralma a bűnre is kiterjed. – Isten "parancsoló" és "rendelkező" akaratának kettőssége. – Isten a bűnt is felhasználja igazságos és kegyelmes céljaira. – Az "eleve elrendelés" (általános értelemben). – Ellenvetések ez ellen.

IX. Istenben hinni jó!

Szabadulás a jövő titkaitól való babonás félelemtől. – Egy kézben tudhatjuk a sorsunkat. – A hívő ember fegyelmezettsége és méltóságtudata. – A hívő ember örülhet sikerének. – Elviselheti veszteségeit. – Közösségeknek, nemzetének, az egész világnak sorsát is jó kézben tudhatja.

X. Isten megjelenti magát.

A második cikkely jelentősége. – Isten minden munkájában kijelenti magát. – Isten képének eltorzulása a pogány vallásokban. – A "különös kijelentés" Jézus Krisztus történeti megjelenésében. – Ennek történeti okai és közvetlen utóhatásai is hozzátartoznak a kijelentéshez. – A Biblia ennek a kijelentésnek az okmánya. – A "keresztyén vallás" nem egy a többi közül.

XI. "Én Uram és én Istenem!"

Jézus Krisztus személyének megfoghatatlan titka az Ő "kettős természetében". – "Isten Fia" egyedülálló értelemben. – "Mi Urunk" feltétlen értelemben. – A hitetlenség kísérletei személyének ésszerűbbé tételére. – Ezeknél egyszerűbb dolog valóságának teljes tagadása. – A hit elfogadja valóságának a titokzatosságát. – Isten volta a hitnek féltve őrzött bizonyossága.

XII. "Íme, az ember!"

Jézus Krisztus valóságos ember-volta. – Más, mint pogány hitregék isteni jelenései. – De bűntelen ember. – Ennek titka eredetének a csodájában rejlik. – Ember-voltában is egyedülálló tehát, és ezért érthetetlen. – De ember-volta nem elegyedik Isten-voltával.

XIII. Elegetmondó tény.

Értelmünk nem alkothat Jézus Krisztusról ellentmondásmentes fogalmat. – De életéből világosan szól Isten kijelentése. – Miért hallgat a Hiszekegy a születése és halála közötti történetről? – Magában Jézus Krisztus tényében kiviláglik Isten valósága. – Kiviláglik benne az ember rendeltetése és bűne is. – Főképpen kiviláglik a megváltó kegyelem.

XIV. Megaláztatás mind a poklokig.

Jézus Krisztus pályájának első szakasza: megaláztatása. – Ebben oldódik meg Isten igazságossága és kegyelme közötti ellentét. – Isten-volta felől nézve: a bűnt megítéli, amikor végső támadását elszenvedi. – De ugyanebben kegyelmét is kinyilvánítja. – Ember-volta felől nézve: magát áldozza az ítélet alá a bűnösök helyett. – Isten igazságosságát kielégítve, kegyelmének szabad utat nyit.

XV. Felmagasztaltatás mind a mennyekig.

A halálon túli világ titokzatossága. – Jézus Krisztus felmagasztaltatása feltámadásától visszajöveteléig. – Ennek természetessége Isten-volta szempontjából. – De megfoghatatlansága ember-volta szempontjából. – Isten Őbenne megvalósult emberré létele nem átmeneti, hanem örök tény. – Megdicsőülése a mi megdicsőülésünk záloga. – Isten pecsétje az Ő földi szolgálatán.

XVI. Mit köszönhetünk Jézus Krisztusnak?

Keresztyének megegyezése és eltérése. – Jézus Krisztus "hármas tisztsége". – Főprófétánk. – Királyunk. – Főpapunk. – E tisztségek élő egysége őbenne. – Hinni a Főprófétában. – Hinni a Királyban. – Hinni a Főpapban.

XVII. A megváltás ajándékai I.

Hit által minek a részeseivé válunk? – A megváltás ajándéka részekre bomlik. – A megigazulás (bűnbocsánat, fiúvá fogadtatás) ajándéka. – A megigazult ember bűnös ember. – A megigazulás ingyen ajándék. – Ezzel kapcsolatos ellenvetések alaptalanok. – A megigazult ember erkölcsisége.

XVIII. A megváltás ajándékai II.

A megigazulás nem végső nyugvópont. – A megigazulással új élet kezdődik. – Jézus Krisztusban, mint Főpapban hinni megtérést és megszentelődést jelent. – Megvilágosodás iskolája az Ő Főprófétasága alatt. – Szorosabb értelemben vett megszentelődés az Ő királysága alatt. – A megszentelődés lényegében emberileg nem ellenőrizhető. – Teljességre a megváltás csak a halál utáni megdicsőülésben jut.

XIX. A Szent Lélek valósága.

A Szent Lélek valósága beleértődik az eddig tárgyaltakba is. – Legsajátosabb műve a Jézus Krisztusban való hit. – A Szent Lélek nélkül a megváltás munkája kétes kimenetelű lenne. – Sőt egészen hatástalan maradna. – Emberi munkával előállított hit-forma, és a Szent Lélek által előhívott igazi hit. – A Szent Lélek, mint Jézus Krisztus ajándéka, és az Ő munkájának folytatója.

XX. A Szent Lélek munkája a kiválasztottakban.

A Szent Lélek munkájában Isten feltétlenül érvényesülő akarata megy végbe. – De úgy, mint "ható akarat". – A "Kegyelmi Szövetségnek", és a Szent Lélek munkájának ellentmondásai. – A "Kiválasztás" titka; a "Különös predestináció" értelme. – A Kiválasztottság ismertetőjele. – A predestináció-hit erőforrás.

XXI. A "kegyelmi eszközök".

Jézus Krisztus az egész embervilághoz szól az "írott Ige" és a "hirdetett Ige" által. – A sákramentumok által is. – Ezeket használja eszközeiül a Szent Lélek. – A Szent Lélek nem vezet túl Jézus Krisztuson, hanem hozzákapcsol. – Ez a kapcsolat nem dologi, hanem (a sákramentumokban is) személyes jellegű. – Jézus Krisztus jelenléte a sákramentumokban, különösen az úrvacsorában. – A Szent Lélek függetlensége és a mi függésünk a "Kegyelmi eszközöktől".

XXII. Isten egyháza.

Megváltás egyének ügye, de nem elszigeteltségükben, hanem közösségükben. – "Isten népe" az Ó- és Új-szövetségben. – Az Isten egyháza, mint "láthatatlan egyház". – Felöleli a múltat és a jövőt is. – Megjelenik "látható egyházként" is. – Az "egyház" egysége, egyetemessége, keresztyén volta, szentsége. – Hit tárgya.

XXIII. Az egyház látható megjelenése.

Az emberi engedelmesség szerepe az egyház életében. – A hívők gyülekezeti élete. – Annak középpontjában az Ige és a sákramentumok. – Tagjai csak hitvallók legyenek és azok gyermekei. – Az "egyházfegyelem" követelménye. – Gyülekezeteket összefogó szervezetek. – Pápai világegyház? – Az egyház egyetlen feje Jézus Krisztus. – A szervezeti forma nem döntő fontosságú, de nem is közömbös.

XXIV. Mind egy testnek tagjai.

A tagok egymásközti viszonya az egyházban. – Különböző természeti és kegyelmi adományok. – "Igehirdetők" és "vének". – Minden egyes tag szolgálhat. – Egymás szolgálata evilági javakkal is. – A "szentek egyessége" is hit tárgya. – Hogyan terjed ki elhaltakra is? – Viszonya az emberi élet általános közösségében. – Védekező és támadó harc annak romlásai ellen.

XXV. A közösen bírt és remélt üdvösség.

A megváltás ajándékai a hívőknek közös ügyei. – A bűnbocsánat, mint a hívő közösség ügye. – "Oldás és kötés" a "kegyelmi eszközökkel" kapcsolatban. – Köz- és magángyónás; penitenciatartás. – A "megdicsőülés" beteljesedése a feltámadásban. – A kiválasztottak összességének "megdicsőülése". – Az "örök élet" mindent magába foglaló ajándéka.

XXVI. Mire való a Hiszekegy?

A hitnek szavakban való megvallása. – Ennek haszna sajátmagunk számára: hitünknek öntudatosítása. – És hitbeli elkötelezettségünk megszilárdítása. – A hit megvallása Isten előtt. – A hit bizonyságtétele mások előtt: hitetlenek javára. - A hitvallás egyetemes kötelesség ezért. – A hitvallás haszna a hívők közösségének építésére. – Hitvallásbeli eltérések és az egység kapcsai. – A hitvallás: igénybejelentés a közösség elismertetésére.




Előszó

Téves váradalmak és megítélések elhárítása végett hadd figyelmeztessem az olvasót arra, hogy ennek a könyvnek nem "A református Hiszekegy", hanem csak "Református Hiszekegy" a címe. Vagyis másvalaki ettől sokban nagyon elütő jellegű könyvet is írhatna és azért az is ugyanolyan joggal viselhetné ugyanezt a címet.

Nem egyszer halljuk azt az érvelést, hogy amint a valóságban nincs "gyümölcs", hanem van alma, körte, barack stb., ugyanúgy nincs keresztyénség sem csak úgy általánosságban, hanem csak ilyen vagy amolyan, közelebbről meghatározott, római katolikus, evangélikus, református stb. keresztyénség van. Ami igazság ebben az érvelésben van, az teljes mértékben érvényesül ebben a könyvben is. De ez így csak féligazság! Mert, ha végiggondoljuk a dolgot, nyilvánvaló, hogy pl. "alma" sincs a valóságban csak úgy általánosságban, hanem csak ilyen vagy amolyan közelebbről meghatározott fajtájú alma van. Sőt hamarosan rájövünk arra is, hogy a valóságban csak ez, meg amaz az egyéni alma van, és mindegyik más, mint a többi, úgyhogy a kerek világon nem található két egészen egyenlő példány. Ez azt jelenti, hogy keresztyénség is csak úgy van a valóságban, mint az én keresztyénségem, meg a tied, meg a többieké egyenként, és mindegyik különbözik a másiktól. Azért természetesen nem légből-kapott dolog csak úgy általánosságban "almáról", vagy akár "gyümölcsről" is beszélni, mert az egyéni valóságokban egyéni sajátosságaiknál sokszor szembeszökőbbek és fontosabbak azok a közös vonásaik, amelyeknek révén együvé tartoznak és egy fogalom alá foglalhatók. Ilyen értelemben mégis csak van református keresztyénség is. És ilyen értelemben volna megvizsgálható "a református Hiszekegy" is, vagyis összeállíthatók volnának azok a vonások, amelyek mindenkinek a keresztyén hitében megtalálhatók, akit a református keresztyének közé lehetett a múltban vagy lehet a jelenben odasorozni. Nagyjában ez volna ennek a könyvnek a feladata is. Azonban szigorúan ehhez tartanom magamat annyit jelentett volna, mint minden sajátos egyéni hangot háttérbe szorítva, kizárólag a tárgyilagos szemlélő hangján számot adni arról: mik a református keresztyénséget általában jellemző meggyőződések? Az olvasó nem ezt "a református Hiszekegyet" kapja meg ebben a könyvben. Ilyesmi helyett, amit (népszerű) dogmatörténeti tájékoztatásnak lehetne nevezni, itt arról van szó, hogy valaki, aki hálás azért, hogy maga is református keresztyénként élheti végig ezt az életet, kézenfogva körül akarja vezetni útitársait a református keresztyén hit világában a Hiszekegy vezérfonalának a felhasználásával, de úgy, ahogy ő maga tudja és szereti legjobban bejárni ezt a területet. Ebbe a műveletbe tehát természetszerűleg sok egyéni mozzanat is belejátszik. Más ezt a kalauzolást másképpen végezhetné el, éspedig ugyanolyan jól, sőt talán sokkal jobban.

A könyvnek ebből az egyéni jellegéből mindenekelőtt az folyik, hogy van benne sok hiányosság és fogyatkozás. Ezeknek kimutatásával nem lesz nehéz dolguk a bírálóknak, akik közé - mennél inkább távolodik időben a könyv megírásától, annál inkább - oda fog sorakozni maga az írója is. Másfelől remélhetőleg egyben-másban meglesz az értéke is ennek az egyéni színezetnek. De szeretném hinni, hogy az ilyen értékesnek bizonyuló egyéni mozzanatok (a hozzáértők észre fogják venni őket) nem emelkednek ki hivalkodóan, hanem belesimulnak a könyvnek általános református keresztyén mondanivalójába. Mert a hangsúly nem azon van: én mit és hogyan látok, hanem azon, hogy mi látni való van a református keresztyén hit világában. Mégsem egyéni Hiszekegyet, hanem "református Hiszekegyet" kifejteni volt a könyvnek célja.

Egyébként bizonyára lesznek, akik a tárgyalási módját azon a címen fogják bírálni, hogy nem eléggé tudományos. Bizonyos, hogy mások szemében meg az lesz a hibája, hogy nem eléggé népszerű. Sem nem teológusoknak szánt szakmunka, sem nem íródott a szélesebb néprétegek számára. Olyanokhoz kíván szólni - és ilyenek, hála Istennek, egyre nagyobb számban vannak, - akik teológiai képzettséggel nem bírnak ugyan, de azt az igényt hordják magukban, hogy velük, mint gondolkodó emberekkel, magasabb értelmi színvonalon is beszéljünk a református keresztyén hitről, mint ahogy a vallásoktatás során az iskolákban vagy prédikációkban az általános gyülekezeti közösségben lehetséges és szokásos.

Van ennek a könyvnek egy súlyos hiányossága, amelyik azonban nem hiba: hiányzik belőle (általánosságban szólva) a benne elmondottak bibliai igazolása. Mennél több olvasóban támad emiatt elégedetlenség, annál jobb! Késztesse ez őket arra, hogy maguk járjanak utána a Bibliában: csakugyan úgy szól-e Isten az Igében, ahogy azt minden "református Hiszekegy" felfogta és vallja.

1943 tavaszán.

Dr. Victor János.


×