CÍMLAP
|
TARTALOM, BEVEZETÉS |
Tartalom
I. A kutatás háttere és szükségessége
II. Ajánlások az E-learning a felnőttképzésben című program kutatási eredményei alapján
II.1. A társadalmi-gazdasági környezet és az alapvető fejlesztési feltételek
II.2. Kritikus elemek - Mire van szükség a továbblépéshez?
II.3. A javasolt megközelítés: a szakmaiság következetes erősítése
II.4. Kommunikáció
II.5. Javaslatok a politikai döntéshozók számára
II.6. Jogi, szervezeti és igazgatási kérdések
II.7. Kutatások
II.8. A szervesülés elősegítése
III. Az e-learning gyökerei, az e-tanulás fejleményei
III.1. A források
III.2. A felnőttképzés
III.3. A felnőttképzés jellemzői
III.4. Az e-learning, az e-tanulás
III.5. Blended learning - a vegyes rendszerű tanulás
III.6. E-tanulás - remények és valóság
III.7. Az e-tananyagfejlesztés gondjai
IV. E-learning és felnőttképzés Magyarországon és Európában
IV.1. Bevezetés
IV.2. Az e-learning elemei
IV.2.1. Az e-learning az oktatásban
IV.2.2. IKT
IV.2.3. Gazdaságosság
IV.2.4. Hozzáférés
IV.2.5. Összefoglalás
IV.3. Az európai és magyar távoktatási és e-learning-politikák sajátosságai
IV.3.1. Az e-learning az Európai Unió programjaiban
IV.3.2. Az e-learning a tengerentúlon
IV.3.3. A magyarországi dimenzió
IV.3.4. Összefoglalás
IV.4. Az e-learning a kutatásban
IV.4.1. Kutatási együttműködés a virtuális térben
IV.4.2. A Delphi-kutatás
IV.4.3. Gyengejel-kutatás
V. Oktatástechnológiai szabványosítási törekvések
V.1. Bevezető
V.2. Rövid történeti áttekintés
V.3. OT-specifikációk és szabványok
V.4. A legfontosabb specifikációs és szabványosítási törekvések
V.5. A szabványtörekvések eredményei
V.6. Összefoglaló
VI. Az e-learningindex és az európai országok e-learning-felkészültségének összehasonlító elemzése
VI.1. Bevezetés
VI.2. Az e-learningindex: előzetes eredmények
VI.3. Az európai országok összehasonlító elemzése
VI.4. Az IKT-környezeti (kontextuális) tényezők: technológia és IKT-kultúra
VI.5. IKT az oktatásban
VI.6. A piac fejlődése
VI.7. Oktatási költségek
VI.8. Politikák (irányelvek, stratégiák)
VII. Előrejelzés az oktatás és a képzés fejlődési alternatíváiról a társadalmi-gazdasági erőtérben
VII.1. Bevezetés
VII.2. A legfontosabb polaritások
VII.3. A polaritásmodell kiaknázása
VII.4. Lépésről-lépésre: szerszámkészlet a forgatókönyvek kialakításához
VII.5. A stratégiai, politikai célkitűzések összehasonlítása és részletezése
Bevezetés
A gazdaság számára az előrejelzések alapján egyre inkább egyértelműen
szükséges az élethossz alatt többszörösen megújulni képes munkaerő,
amely a kívánt mértékben és minőségben akkor állhat rendelkezésre, ha a
legkorszerűbb tudástranszfertechnológiák nyújtotta lehetőségeket, előnyöket
kihasználjuk, ha hatékonyan támogatjuk a folyamatos szervezeti és tartalmi
változásokat, innovációt.
Ennek szakmai megalapozása során szükségképpen előtérbe kerülnek a tudásipari
technológiák alkalmazásának legújabb eredményei, tapasztalatai. Nyilvánvaló,
hogy eszközként és nem célként kell tekintenünk az e-learning-technológiák
lehetőségeinek kihasználására, amelyet ma már nemzetközi kutatásokkal
alátámasztható stratégiai tervezési módszerek kialakulása és az ezen
a területen egyre inkább hangsúlyos, a képzési cél és a tartalom
szabványosítására, harmonizálására irányuló törekvések fémjeleznek.
Az e-learningnek mint a távoktatás, a nyitott képzés egy sajátos technikai
bázison való megvalósulásának rendkívüli fontossága lehet a felnőttképzés
kiterjesztésében. Azonban annak ellenére, hogy a távoktatás, az e-learning
a képzésnek-oktatásnak leggyorsabb tempóban fejlődő ágazata, és a világ
minden táján a modernizáció egyik fontos eszköze, Magyarországon rendkívül
vontatottan és sok ellentmondással folynak az ilyen irányú próbálkozások.
Így kívánatosnak tűnt elemezni a magyarországi folyamatokat, feltárni a
fejlesztés útjában álló akadályokat, az intézményes és társadalmi
érdekeltségek rendszerét, a finanszírozás ellentmondásait stb., s ezen
elemzés alapján meghatározni a fejlesztés irányait, összetevőit és
feltételeit egy részletes koncepció keretében. Ez a koncepcionális munka
kiterjed azon standardok meghatározására is, amelyek alapján biztosítható,
hogy a költségvetési és egyéb források a minőségi fejlesztéseket
támogassák.
A kutatás során megvizsgáltuk az e-learning definíciós kérdéseit is, mivel
az e-learning, az elektronikus nyitott képzés jelenlegi értelmezése és
gyakorlati megvalósulása definíciós és módszertani szinten is számos
esetlegességgel bír. Szakmai szempontból több kutató is hajlik arra, hogy
az elektronikus nyitott képzést a klasszikus nyitott képzés, egy új,
integráló médián történő megvalósulásának tekintse. Ebben a vonatkozásban
tehát e-learningnek csak a módszertanilag irányított önképzésre alkalmas
kurzusokat tekinthetjük.
Már a hetvenes évek végétől jelen volt ugyanakkor a nyitott képzések
palettáján a számítógépes oktatóprogramok széles kínálata, melyek önálló
PC-ken futottak, és módszertani szempontból vizsgálva mind a mai napig
képesek a hatékony, önálló tanulás vezérlésére. Ebben a megközelítésben
tehát elfogadható meghatározás lehet, hogy e-learningnek nevezzük a döntően
elektronikusan prezentált tartalmakat, függetlenül attól, hogy hálózati
kapcsolattal, pl. internettel vagy intranettel támogatottak-e.
Vannak azonban, akik egy szűkítő definíció alapján e-learningnek csak a
hálózaton szervezett tanulás valamilyen megvalósulását tekintik, ugyanakkor
nem tartják meghatározónak az önálló tanulhatóságra való alkalmasságot:
sarkított értelmezéssel így bármilyen oktatási segédeszköz hálózaton
történő elérése e-learningnek minősülhetne. Az e-learning definíciójának
ambivalens volta miatt jelen kutatás nem lépett fel szigorú definíciós
igénnyel, sokkal inkább egy gyakorlati szempontú megközelítést valósított
meg, illetőleg az adott kontextusban eltérő értelmezések használata is
lehetséges.
...
A kutatás legfőbb eredményeit, melyekről a 2004. szeptember 30-án és október 1-jén Pécsett megrendezett, Az európai oktatás és képzés jövője és a magyar felnőttképzés perspektívái című szemináriumon és workshopon számoltunk be, a jelen kötet hat tanulmánya foglalja össze.