CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
Dr. Kornis Gyula: Előszó a Pedagógiai Könyvtárhoz.
Dr. Friml Aladár: Az első Ratio Educationis.
A nevelés és az egész oktatásügy rendje
Bevezetés
I. Rész. Az iskolák politikai és gazdasági kormányzásának módjáról általában.
I. Szakasz. Az iskolák politikai igazgatásának módjáról részletesen.
I. Fejezet. A tanulmányi ügyek politikai igazgatása mind az egész ország, mind tartományainak, illetőleg kerületeinek szempontjából.
II. Fejezet. A tanulmányi ügyek politikai igazgatása az egyetem, az akadémiák, gimnáziumok és grammatikai iskolák szempontjából.
III. Fejezet. A tanulmányi ügyek politikai igazgatása, tekintve a népiskolákat, illetőleg a Magyarországon és kapcsolt tartományaiban lakó nemzetek iskoláit.
IV. Fejezet. Az árvaházak.
V. Fejezet. A tanulmányi ügyek politikai igazgatása, tekintettel azon tanintézetekre, melyek nem élveznek a tanulmányi közalapból segítséget.
II. Szakasz. Az iskolák gazdasági igazgatásának módjáról különösen.
I. Fejezet. A tanulmányi ügyek politikai igazgatásához szükséges költségek.
II. Fejezet. Egyenes iskolai és tanulmányi költségszükségletek.
III. Fejezet. A tanárjelöltek szemináriumára és a tanári nyugdíjakra fordítandó költségek.
IV. Fejezet. Az iskolai épületekre vonatkozó költségek.
V. Fejezet. Az egyetemes tanulmányi közpénztár, illetőleg tanulmányi alap.
II. Rész. A tanulmányok tervezete és tantárgyai.
I. Szakasz. A nép- (vagy nemzeti) iskolák tantárgyai
I. Fejezet. Általános megfontolások a nép- (azaz nemzeti) iskolákról a Magyarbirodalom területén.
II. Fejezet. A falusi nép (azaz nemzeti) iskolák.
III. Fejezet. A kisebb városi népiskolák.
IV. Fejezet. A nagyobb városi népiskolák.
V. Fejezet. Az elsőrendű népiskolák.
II. Szakasz. A magyarországi latin iskolák, azaz grammatikai osztályok.
I. Fejezet. Általános észrevételek a magyar birodalmi latin iskolákról azaz grammatikai osztályokról.
II. Fejezet. A grammatikai iskolák tantárgyai.
III. Fejezet. Azon tantárgyak, melyek általában mindenkire nézve szükségesek, nevezetesen pedig a helyesírás, szépírás, számtan stb.
IV. Fejezet. Az egyetemesen hasznos tantárgyak a grammatikai iskolákban.
V. Fejezet. Más tantárgyak, melyek nem az összes, hanem csupán némely ifjaknak szükségesek vagy hasznosak.
VI. Fejezet. Azon tankönyvek, melyek az egyetemesen szükséges tantárgyakat felölelik.
VII. Fejezet. Utószó a magyarországi örökös tartományok latin grammatikai iskoláinak tantervéhez.
III. Szakasz. A magyar királyi főgimnáziumok és gimnáziumok.
I. Fejezet. Általános megjegyzések a magyar királyi gimnáziumokról.
II. Fejezet. A fő- és szükséges gimnáziumi tantárgyak.
III. Fejezet. Az egyetemesen hasznos tantárgyak.
IV. Fejezet. A gimnázium másodrendű, azaz rendkívüli tantárgyai.
V. Fejezet. Az új gimnáziumi tantervhez szükséges könyvekről.
VI. Fejezet. Utószó a magyarországi királyi gimnáziumokról szóló szakaszhoz.
IV. Szakasz. A magyarországi királyi akadémiák.
I. Fejezet. A magyarországi királyi akadémiák jellege és célja.
II. Fejezet. A kiszemelt tananyagról szóló előadások és ezen alkalmas beosztása az akadémiákon.
III. Fejezet. Az akadémiai tanfolyamról általában.
IV. Fejezet. A vitatkozások, melyeket az akadémiai tanfolyam tartama alatt mind a bölcsészet-, mind a joghallgatóknak rendezniük kell.
V. Fejezet. Az akadémiai tanfolyam, tekintettel a bölcseleti előadásokra, illetőleg a bölcseleti tanfolyamról különösen.
VI. Fejezet. Az akadémiai tanfolyam, tekintettel a jogi tantárgyakra, azaz a jogi tanfolyamról különösen.
VII. Fejezet. A magyar királyi akadémiák könyvtárai és múzeumai.
III. Rész. Az iskolák rendtartása, illetve a fegyelem fenntartása.
I. Szakasz. Az iskolák rendtartása tekintettel vezetőikre és tanítóikra.
I. Fejezet. Azon szempontok, melyek a tanítók és a tanulmányi elöljárók megválasztásánál tekintetbe veendők.
II. Fejezet. Az iskolai igazgatókat és a tanítókat megillető hivatali rangról, valamint az érdemek jutalmazásáról és a hibák büntetéséről.
III. Fejezet. A leendő tanárok és iskolai elöljárók állandó szemináriumának felállítása.
II. Szakasz. Az iskolák rendtartása tekintettel a tanulóifjúságra.
I. Fejezet. A tanulóifjúság egészségi állapotának gondozása.
II. Fejezet. A tanulóifjúság szellemi kiművelése.
III. Fejezet. Az iskolai rendtartásról, tekintettel a tanulóifjúság erkölcsi nevelésére.
III. Szakasz. Az iskolai rendtartás tekintettel a tanulóifjúság szüleire.
I. Fejezet. A szülők megnyugtatására és biztosítására vonatkozó intézkedések.
II. Fejezet. A szülők javára szolgáló egyéb intézkedések.
Előszó
Előszó a Pedagógiai Könyvtárhoz
A Pedagógiai Könyvtár egyik célja a történileg nagyhatású klasszikus
pedagógiai irók műveinek az eredetiből történő, gondos és magyaros
fordításokban való kiadása. A pedagógiai klasszikusok iskolájába járatni a
magyar nevelőket manapság annál inkább elsőrendű feladat, mert úgy látszik,
mintha elhanyagolták volna a nagy pedagógiai elmélkedők forrásszerű
ismeretét; mintha a modern nevelési reformtervek ujságingerének hatása
alatt elfelejtkeznének ezen sokszor csak újaknak látszó gondolatok
történeti gyökereinek fölkutatásáról, A modern pedagógia számos új, a
szomszédos tudományágakkal szerves kapcsolatba lépő területe: az iskolai
egészségügy, gyermek-tanulmányozás, kísérleti és gyógypedagógia,
gyermekpszichológia, az iskolaügy szociális vonatkozásai annyi érdekes
anyagot s kérdést vetettek fölszinre, hogy nagyrészt elnyelik az
érdeklődést s háttérbe szorítják a mult nagy nevelőinek tanulmányozását.
Pedig egy tudományban sem oly fontos az illető tudomány történetének
ismerete, mint épen a pedagógiában és a vele annyira kapcsolatos
filozófiában. Vállalatunk egyik föladata épen a pedagógia-történeti érzék
ápolása, a neveléselméleti kérdések rehisztorizálása. Ezt két eszközzel
véljük elérni: egyrészt a pedagógiai klasszikusok kiadásával, másrészt a
magyar oktatásügy történetének ismertetésével, illetőleg az idevonatkozó
források közlésével.
A Pedagógiai Könyvtár először is a pedagógia egyes történeti korszakainak
legkiválóbb képviselőit fogja a maguk főművével bemutatni.
...
Nemcsak a pedagógiai klasszikusok kiadásával törekszik a Pedagógiai
Könyvtár a neveléstörténeti érzéket ápolni, hanem a hazai iskolaügy
történetére vonatkozó források kiadásával, esetleg a magyar iskolatörténet
egy-egy korszakának monografikus feldolgozásával is. Vállalatunk ezen első
kötete az 1777-iki Ratio Educationis fordítása. Tervbe vettük a magyar
közoktatásügy (vagy legalább középiskoláink) történetének Mária Terézia
korától 1848-ig, továbbá 1848-tól 1883-ig való megiratását. Iskoláink
ugyanis nem fejleszthetők s irányíthatók doctriner reformkodások útján,
hanem csakis a múlttal való szerves kapcsolat alapján; oly konzervatív és
érzékeny intézménynél, mint az iskola, a jövő irányvonala csak a múlt
egyenes folytatása lehet.
...
A Pedagógiai Könyvtár egyik főfeladata a tanárképzés ügyét is szolgálni. A
pedagógiai klasszikusok lefordításával lehetővé teszi, hogy a tanárjelöltek
ne szorítkozzanak csupán a neveléstörténeti kis kézikönyvekre, midőn
vizsgálatukra készülnek, ami a tudományos szellemet elöli s csak
felületességre szoktat, hanem magukat a pedagógiai irókat olvashassák
s beléjük elmerülhessenek. Esetleg rákapnak az eredeti olvasására is,
problémaérzékük fejlődik, a kérdések, melyeknek csak raktára volt a
kompendium, megelevenednek előttük.
...