Bevezetés

A társadalmi rétegződés, az egyenlőtlenségek témaköre kialakulása óta a szociológia egyik fő identitásadó kutatási területe. Az alapítóatyáktól kezdve szinte minden jelentős elméletalkotó foglalkozott ezzel a kérdéssel. Fontosságát - többek között - annak köszönheti, hogy az emberi társadalmak összes ismert formájában, más és más alakban, de létezik ez a jelenség. (Giddens 1995). Az a tény, hogy a rétegzettség és az egyenlőtlenségek természetével, okaival foglalkozó tanulmányok jelentős számának ellenére a Marx és Weber által föltett kérdések még mindig foglalkoztatják az elméletalkotókat (Angelusz 1997), mutatja, hogy a társadalmi egyenlőtlenség természetében valami állandó, az emberi együttélésre jellemző nyilvánul meg, ami ugyan újabb és újabb formában jelenik meg, de mégis úgy tűnik, lényegében nem változik. A posztindusztriális társadalom ilyen új ruhába öltözött, de ismerős jelensége a digitális egyenlőtlenség. Ezt támasztja alá, hogy a szakdolgozat egyik, a digitális egyenlőtlenség mögött rejlő kulturális tényezők szerepére vonatkozó kérdés már Marx és Weber elméletének különbségében is nagy szerephez jutott. (Marx a gazdasági tényezőknek tulajdonított elsőbbséget a társadalmi folyamatok elemzésekor, Weber pedig a kultúra meghatározó szerepét hangsúlyozta.)

A szakdolgozat tehát az egyenlőtlenségek egy fajtájának, a digitális egyenlőtlenségnek a természetét tanulmányozza. Kísérletet teszek arra, hogy feltérképezzem a kapcsolatot a hagyományos és az új, az információs korra jellemző egyenlőtlenségek között, különös tekintettel a kulturális vonatkozásokra.

A szakirodalomban egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a digitális egyenlőtlenség és a kulturális egyenlőtlenség összefüggéseire. A nemzetközi (NTIA 2002) és magyarországi kutatásokból (Rét 2003) az derül ki, hogy az internethasználat terjedésének egyik fő gátja a kulturális hozzáférés hiánya. Az internet használói és nem használói között nem annyira gazdasági, mint inkább kulturális különbségek mutatkoznak. Ha figyelembe vesszük Bourdieu elméletét a kulturális tőke szerepéről a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelésében (Bourdieu 1978a), akkor kulturális tényezők jelentős szerepe esetén azt kell feltételeznünk, hogy az internethasználatban tapasztalható különbségek reprodukálódnak. Ha ezen túl feltételezzük, hogy az internethasználat vertikális, vagyis további egyenlőtlenségeket szülő különbség a társadalom tagjai között, akkor azt kell mondanunk, hogy az internet nemhogy nem csökkenti a hagyományos társadalmi egyenlőtlenségeket - mint ahogy azt sokan remélték megjelenésekor (Norris 2001) -, hanem újratermeli azokat. Megszakítható-e ez a kör? Vagyis ki lehet-e egyenlíteni az (elsősorban család által örökített) egyenlőtlenségeket az internet használatában? Ez a kérdés áll a szakdolgozat középpontjában.

A szakdolgozat tehát két fő részből áll. Az első nagy egységben azt próbálom bebizonyítani, hogy a digitális egyenlőtlenségek egyik meghatározó dimenziója a kulturális tőke eloszlása. A második nagy egységben Bourdieu újratermelési elméletéből következően arra keresem a választ, hogy sikerül-e a magyarországi digitális megosztottság elleni harc legkidolgozottabb programjának, a sulinetnek betölteni funkcióját: áthidalni a "digitális szakadékot".

A dolgozat felépítése a következő. Az első fejezet az internet kialakulásának és terjedésének főbb állomásait veszi számba: a felhasználók számának alakulásáról mutatok be adatokat. A második fejezetben az információs társadalom szociológiai értelmezéseit ismertetem, bemutatom azokat a szempontokat, kérdésfeltevéseket, amelyek az internet társadalmi szerepével kapcsolatban az elmúlt években a kutatók érdeklődésének középpontjában álltak. A harmadik fejezetben először a digitális megosztottság ("digital divide") fogalmának kialakulásával, értelmezéseivel, főbb dimenzióival foglalkozom, majd rátérek a fogalom kritikájára és a kiterjesztését, illetve reformálását célzó elképzelésekre, részletesen tárgyalva a "digitális egyenlőtlenség" terminust és dimenzióit. A kritikák jelentős része a kulturális vagy "emberi" tényezők fontosságára hívja fel a figyelmet, ezek átvezetnek a negyedik fejezetre, amely kifejezetten a kulturális okok szerepére koncentrál az internethasználatban tapasztalt társadalmi különbségek magyarázatában: ebben a részben azokat az elméleteket és kutatási eredményeket ismertetem, amelyek ezeknek a kulturális tényezőknek a vizsgálatával foglalkoznak. Az ötödik fejezetben a magyarországi terjedés jellemzőit vizsgálom, a digitális egyenlőtlenség hazai alakulását mutatom be, különös tekintettel az internet használatában mutatkozó nem anyagi jellegű gátakra és a használók és nemhasználók közötti kulturális tőkével való rendelkezésben mutatkozó egyenlőtlenségekre. A hatodik fejezetben Bourdieu társadalmi egyenlőtlenségek újratermelésével foglalkozó elméletét vázolom, melyet a kulturális tényezők szerepének fontossága miatt tartok relevánsnak a digitális egyenlőtlenségekkel kapcsolatban. A reprodukció elméletéből következik a kérdés, hogy be lehet-e avatkozni az újratermelési mechanizmusba, megszakítható-e a körforgás. Ez a kérdés illetve az erre adott elméleti és gyakorlati válaszok a tárgya a hetedik fejezetnek. Mivel a társadalmi folyamatokba való beavatkozás egyik leggyakoribb terepe az iskola, a következő fejezet az ilyen tárgyú nemzetközi és magyar tapasztalatokat, kutatásokat tárgyalja. Az utolsó fejezetben a saját kutatási eredményeim bemutatásával magam is megpróbálok válaszolni a kérdésre a sulinet program vizsgálata alapján.