Előszó

A turizmus a huszadik század második felében tömegjelenséggé vált. Növekedése az idegenforgalmat számos országban a gazdaság jelentős szektorává tette. A mérhető gazdasági haszon mellett azonban legalább ugyanilyen jelentős a turizmus hatása az abban részt vevő emberek életére, kultúrájának, látóterének tágulására is.

A turizmus fontos jellemzője, hogy túlnyomórészt néhány területre összpontosul. Európa vezető szerepet tölt be a turizmus, ezen belül a nemzetközi turizmus terén.

A világturizmus közel 500 milliárd dolláros forgalmának körülbelül a felét Európa bonyolította. Ugyanakkor a koncentráció Európán belül is megfigyelhető: kontinensünk turisztikai forgalmának 85%-a Nyugat-Európában bonyolódott le.

Európa a világ turizmusának központja. A turizmus legjelentősebb célországainak többsége Európában található, s az Európai Unió tagja. Ennek megfelelően a turizmus jelentősége is az átlagosnál nagyobb az Unió országai számára, noha természetesen az egyes országok között is jelentősek a különbségek.

...

A turizmus intézményi és szabályozó-rendszere az Európai Unióban ma még döntően nemzeti szintű. Az egyes országokban eltérő intézményrendszer, színvonal, árak és közbiztonság fogadja az utazót. A különbségek jórészt az országok eltérő adottságain alapulnak. Ugyanakkor a kilencvenes években, az egységes belső piac létrejöttével, a személyforgalom lényeges egyszerűsödésével párhuzamosan több részről is felvetődött annak igénye, hogy ezt a kiemelkedő fontosságú szektort legalább részben az Unió szintjén szabályozzák.

Már 1995-ben kiadott Zöld Könyv a turizmussal közvetlenül foglalkozott, amelyben a Bizottság az akcióterv eddigi tapasztalatai, valamint az idegenforgalom területén bekövetkezett változások alapján kijelölte azokat a középtávú tennivalókat, amelyek a turisztikai kínálat színesítését, minőségének javítását, folyamatos fejlődésének biztosítását szolgálják. A turisták érdekeit szolgálja, hogy az idegenforgalom is részesül számos képzési program támogatásaiból. Az ezáltal javuló személyi feltételek mellett a fogyasztóvédelmi intézkedések is a turisták jobb kiszolgálását célozzák.

Ezek az intézkedések, amelyeket az Európai Unió úgynevezett utazási csomagokról szóló irányelve fogalmaz meg, pontosan meghatározzák az utazási irodák és egyéb turisztikai szolgáltatók (pl. légitársaságok) utasokkal szembeni kötelezettségeit, a felelősségeket, illetve a kártérítés feltételeit.

Az eddigi erőfeszítések ellenére a belső piac még mindig széttöredezett. Ennek kezeléséhez illetve a fogyasztói piacok működésének a javításához a fogyasztói érdekek erősebb hangsúlyozása szükséges.

Az Unió belső piaca a világ legnagyobb kiskereskedelmi piacává válhat. A belső piac jelenleg még nagymértékben széttagolt a nemzeti határok mentén, és inkább 27 minipiacról lehet beszélni.

Az elkövetkezendő időszakban az európai Uniónak három fő kihívással kell szembe néznie: növekedéssel, foglalkoztatással, az intézkedések és a polgárok közötti kapcsolatok javításával.

A magabiztos, tájékozott és erős pozíciójú fogyasztók a gazdasági változások motorjai, mivel az ő döntéseik jelentik az innováció és a hatékonyság hajtóerejét. Ugyanakkor fogyasztóként szerepük van abban is, hogy az EU sokkal közelebb kerüljön a polgárok mindennapi életéhez és demonstrálja a Közösség előnyeit.