CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
Előszó (Ferencsik János)
I. Bevezetés
II. Az oratórium első mesterei
III. Johann Sebastian Bach
IV. Georg Friedrich Händel
V. A klasszicizmus oratóriumai
VI. A romantika korának oratóriumai
VII. A XX. század, avagy az elkötelezett oratórium
Függelék
A gyakrabban előforduló latin szövegek és fordításaik
Zenei szakkifejezések magyarázata
Mutató szerzők szerint
Mutató művek szerint
Előszó
...
Az a váratlan betörés a világ zeneáramába, amelyet Bartók Béla és Kodály
Zoltán fellépése jelentett, nem maradt kettejük elszigetelt dicsősége,
hanem szinte egy csapásra fegyvertársak termettek mellettük. Igaz, ők
ketten tették zenéjükkel egyetemes jellegűvé és érvényűvé helyünket a
nagyvilágban, de velük együtt ugyancsak nemzetközi értékű zeneesztéták és
zenetudósok tették zeneéletünket szellemi életünk egészébe kapcsolódó
folyamattá, szinte pillanatok alatt pótolva, feledtetve viszontagságos
múltunk minden mulasztását.
Ennek az örökségnek a birtokában ugyanez a komoly, szép szándék indította
szerzőnket is ennek a könyvnek a megírására. A téma: az oratórium, nemcsak
műfajánál fogva vonzó, lévén igen gazdag ága a zeneirodalomnak, hanem
erősen időszerű is. Napjainkban a zeneszeretők egyre fokozódó érdeklődéssel
fordulnak az oratórium felé, egyre több oratóriumelőadásra van szükség.
Mit kap az oratóriumkedvelő ebben a könyvben?
Mindazt megkapja, ami őt az oratóriummal kapcsolatban érdekli.
Nem zenetörténet ez a könyv, de azért az oratórium történeti fejlődését
megtalálja benne az olvasó éppen úgy, mint az egyes oratóriumok formai
elemzését, anélkül, hogy egy formatani szakdolgozaton kellene átküzdenie
magát.
Figyelemre méltó erénye a könyvnek az is, hogy hangsúlyozott jelentőséggel
tárgyalja az egyik valóban leglényegesebb kérdését a műfajnak: a szöveg
és a zene kapcsolatát az oratóriumban, a kettő viszonyát, egymásrahatását.
Valóban, a szöveg és a zene viszonyán múlik nemcsak az egész oratórium
formája, hanem végső mondanivalója is.
Ezen kívül és belül sok minden másról is esik szó ebben a könyvben, de
ezt már bízzuk a szerzőre, aki örömest mond el mindent az oratóriumokról
egészükben és részleteikben. Nemcsak éppen bemutatja őket, úgy amint
vannak, hanem ismerteti családfájukat, születési körülményeiket, beszél az
utódokról, és közben szép csöndesen elmondja saját élményeit, gondolatait
is. A többit a kedves olvasóra bízza.
A kedves olvasó pedig forgassa figyelemmel ezt a könyvet, gondolkozzék a
benne találhatókon, egészítse ki azokat saját gondolataival. Aztán tegye
le, ne gondoljon semmire, csak figyeljen elfogulatlanul a zenére, nyitott
füllel, nyitott szívvel. A hangverseny után fogja csak észrevenni, hogy
mélyebben élte-érezte át a hallottakat: közelebb jutott a műhöz.