Többször felhányatott nyelvünknek az önhangzók hasonításából származó monotónia is meg a ragozási kemény k-zás: amazt feledtesse nyelvünknek ön- és mássalhangzóink egymást váltogató sorozatából származó természeti fogékonysága, férfias zengése, kifejezésink ritka erélyessége; emezt meg s és y lágyította számos összetett betűink enyhítsék.* – Egyébként pedig mutasson valaki az európai nyelvekben oly remek hangrendet, mint miénk; – s oly dologba többé, amelyhez nem értünk bele nem szólandunk!