Valójában nem a szótagok vagy egyes betűk és hangok cseréjéről (és nem is „szabályellenes hangjegyi vétségek”-ről) van itt szó, hanem nyelvjárási különfejlődésről. Ez azt jelenti, hogy egy-egy szó, illetve rag vagy képző a különféle nyelvjárásokban az illető nyelvjárás fejlődéstörvényeinek megfelelően alakult (pl. a kelés szó az í-ző nyelvjárásokban kilís; a falka a dunántúli nyelvjárásban fóka stb.). Amikor Szvorényi „a szóelemzet és hasonlóság bántalmát” említi, nyilvánvalóan arra gondol, hogy az efféle „cserék” következtében a szavak eredeti elemei gyakran felismerhetetlenné, illetve különböző eredetű és jelentésű szavak hasonló alakúvá válnak.