Ezek a változatok sem szótag- s betűcsere útján jöttek létre, hanem nyelvjárási különfejlődéssel, Szvorényi azonban (eredetüket tekintve) össze nem tartozó szavakat is felsorol (fúr – farag forgács – fűrész, jár-[tó] – gyár-[tó] [a szíjgyártó – szíjjártó esetében viszont ide tartoznak], hámlik – himlik, kicsiny – piciny, kör – karima – kürtő – kerek – korong – kurul, lábal – lóbál – lódul – lót – lógsz [ez utóbbiak közül a második, a harmadik és az ötödik összetartozik, de ezek sem alakváltozatok, hanem különféle képzőkkel létrejött formák], lábal – ballag, lik – lék, mart – part, por – permet – pörnye, veszély – viszály) Ezenkívül: a MTsz. szerint a gyümölcs szónak nincs dimmölcs változata, sem a korongnak kurung formája; a szálka – lepke -gyerköce – vaskó – házikó – Ferkó sor tagjai a -ka, -ke és -kó kicsinyítő képzővel alakultak, kivéve a gyerkőce szót, ez ugyanis más képzővel jött létre. (Az utóbbira vö. D. Bartha Katalin: A magyar szóképzés története. EMNyF. Bp. 1958. 116. 1.) Kétes még a fed – fegy, ti. a fed szónak nincs fegy változata a MTsz.-ban, ha viszont a Szvorényitól említett fed valójában a fedd ige, ez tényleg a régi fegy ige alakváltozata, amelynek a származéka pl. a ma is használatos fegyelem szó. (A tárgyalt szavak eredetére l. SzófSz.)