Tartalma a következő:


Bevezetés

I. A stílus meghatározása. Irányelvek. – II. A nyelv keletkezése. Stílusa. Egyéni stílus.


Első rész: a kifejezés ereje

A) A szókép. α) Az egyezés fajai. – I. Általános egyezés a) Az eszköz megszemélyesítése. b) Tér, tünemény, idő, mitológiai személyek. c) Szó, lélek, ész és hasonlók. Átmenet. d) Idegen képek. Az állapot és gondolati tárgy személyesítése. – II. Különös egyezés. a) A személy szemléltetése. b) Az eszköz szemléltetése. c) A állapot és gondolati tárgy szemléltetése. – III. álegyezés vagy abstrakció. a) A személy abstrakciója. b) Az eszköz abstrakciója. c) Az állapot abstrakciója. IV. Az allegória. – β) A mennyiségi viszonykép. a) A rész és egész viszonya. b) A számok viszonya. c) Az egyed, fajta, faj és nem viszonyai. – γ) A oki viszonykép. a) Az anyag és mű viszonya. b) Az eredet viszonya. c) A tartalom viszonya. d) A jelkép viszonya. – δ) A szólásmód és körülírás.

B) A beszédalakok. – I. Az összerakó beszédalakok. 1. A hasonlítás. 2. A példázat. 3. A célzás. 4. A párhuzam. 5. A szóismétlés. 6. A kör. 7. A felezés. 8. A tőismétlés. 9. A fokozás. 10. A túlzás. 11. A látomás. 12. A megszólítás. 13. A felkiáltás. 14. Az esdeklés. 15. Az eskü és átok. 16. Az elmellőzés. – II. A szétválasztó beszédalakok. 1. A kérdés. 2. A tagadás. 3. A gúny. 4. A szójáték. 5. A képtelenség. 6. Az ellentét. 7. A látszatos ellentét. 8. Az ötlet. 9. A felfüggesztés. 10 A visszavétel 11. A kötőszó-halmozás. – III. A zenei beszédalakok. 1. Az indulatszó. 2. A hangfestés. 3. A rím.

C) A velős beszéd. – I. Teljes szerkezetek. – II Hiányos szerkezetek. – Tárgy- és szómutató.


Második rész: a kifejezés szabatossága

Első szakasz. I. Tartalom és alak. – II. A nyelvek stilisztikai osztályozása. – III. A latin mellérendelés. – IV. A német mellérendelés.

Második szakasz. I. A magyar mérsékelt alárendelés. – II. Alapfogalmak kifejezése. – III. A rokon értelmű szók. – IV. A magyar mellérendelés. A) A hangsúly. B) A mennyiségi névelő. C) A minőségi névelő. – V. Az alárendelő meghatározás. A) Az alárendelő egyedítés a szóban.

Harmadik szakasz. I. A rámutatás. – II. A mérsékelt alárendelés a mondatban. A) A mondat alanya. B) Az állítmány. C) A jelző és jelzőfélék. D) A határozó. E) A tárgy. F) A mondatfajok szabatossága. 1. Az ellentétes mondatok. a) Az ellentétes mondatpár. b) A választó mondatok. – 2. Az okviszonyos mondatok. a) A kapcsolt mondatok. b) A következtető mondatpár. c) A kifejtő mondatok. Az időhatározó mondat. Az alanyi mondat. A jelző mondat. A hasonlító mondat. A föltételező mondat. A célhatározó mondat. A módhatározó mondat. A tárgyi mondat. d) Az okvető mondatok. e) A magyarázó mondatpár.