Kulcsár Endre szerint a tárgyi világnak négyféle felfogása érvényesül a nyelvekben, s ez kihat az illető nyelvek stílusára is. Megkülönböztet (teljes és mérsékelten) mellérendelő és (teljes és mérsékelten) alárendelő nyelveket (l. A magyar stílus. II. Debrecen 1921. 222 l). Az itt említett mellérendelő nyelvek (ilyen szerinte a latin és a német) fő hibájaként tárgyalja az ún. általánosítást. Ez azt jelenti, hogy az egyes szavak „általában” jelölik a fogalmat, s az egyedítés csak körülírás útján jön létre.