Az ún. jelöletlen határozós összetételek részben más ragtalan, jelöletlen összetételek mintájára, részben idegen (német) hatásra jöttek létre; de mivel csak hosszabb (ragos vagy névutós) szerkezettel, bonyolult körülírással fejezhetők ki (különösen a továbbképzett alakjaik), s ezek sem mindig pontosan ugyanazt jelentik (pl. más a színgazdag és a színes, a vizbő és a bővizű, továbbá a vérszegény és a vértelen stb.), nem üldözhetjük őket. De megjegyezzük, hogy egyenként kell megvizsgálni az ide tartozó szavakat (egynémelyikük valóban helyettesíthető is, pl. szellemdús helyett szellemes stb.), továbbá közülük egyesek csak meghatározott stílusban használhatók. (L. a 217. sz. jegyzetet is.)