Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a szenvedő igéből régebben képzett és állandósult főneveket hibáztathatjuk és a cselekvő értelmű főnévvel való fölcserélésüket kívánjuk. Egyformán jó és váltakozva használható szópárok a következők: neveltetés~nevelés, megbízatás~megbízás, megtiszteltetés~megtisztelés stb., sőt vannak olyan esetek is, hogy a szenvedő alak a jó, abban az értelemben nincs vele egyenlő értékű cselekvő formánk, pl.: születés, összeköttetés, megpróbáltatás, rendeltetés, hívatás, küldetés, meglepetés stb.