A szóképeknek itt közölt csoportosítása nem pontos. Az eredetiben ugyanis az enigma és az irónia az allegória alfajaként, a perifrázis, a hiperbaton és a hiperbola pedig önálló szóképként szerepel. Prácser Albert így fordítja magyarra a 14 szóképfajt: képátvitel; tárgymásítás; névmásítás névcsere; hangutánzás; rácsavarás, ráerőszakolás [é.: képzavar]; szóátvitel; díszítőjelző; képbeszéd; talány; gúny; körülírás; szóelhajlás; túlzás. (M. F. (Quintilianus Szónoklattana. [Ford.: Prácser Albert.] I–II. Bp. 1913, 1921. II. 136–55. I. [VIII. könyv. VI. fej.])