Előszó

A város, melynek vidékét tüzetesb kutatásom tárgyául választám, oly ismeretlen a botanikus világban, hogy ha nagy érsekének dicső nevével elválhatatlan összeköttetésben nem volna, úgy mai napig is emlitetlenül tünnék el a testvérhaza azon számos városai között, melyeknek gazdag virányát még senki át nem kutatta, s ez okból meg sem ismertethette. Kalocsa vidékéről ugyanis egy-két legújabb keletű jegyzetet leszámítva az egész botanikus irodalomban az egyetlen Kitaibel rövid adata szól, midőn e várost meg sem említve Akasztó mellett 1805-ben a Verbascum rubiginosum-ot jelezi. Midőn tehát jelen munkámban Kalocsa tenyészetének természethű képét a tudomány tényezőire boncolva botanikusaink előtt körvonalozni törekszem, mindenekelőtt azon körülményt vagyok bátor fölemlíteni, miszerint előttem a vidék növényzetéről mindez ideig senki sem írt. Hogy tehát a vidék tenyészetének egységei között hézagok fognak mutatkozni s némely adatok még további megerősítésre avagy igazolásra várakoznak, ezen körülményt tekintetbe véve az könnyen megmagyarázható. Ide járul még az is, hogy a vidéken természetrajzi kutatásokkal csak egy évig foglalkozhattam, Wiesbaur S. J. pedig, kinek közremüködése nélkül e munka megjelenése lehetetlen volt, ugyanott alig két hóig időzött. Végre azon körülmény is különösen tekintetbe veendő, hogy azon egyetlen tavaszszal, melyet Kalocsa vizsgálására fordíthattam, a Duna kiáradt hullámai egy hónál hosszabb ideig mindent elborítottak s még azután is nagyobb térségek hozzáférhetlenek valának s így nagyrészt vizsgálatlanul maradtak.

...